Utunkat a somogyacsai Kálvária-dombnál kezdtük.
A kálváriát 1929-30-ban emelték a régi pincék helyén. Feltehetően valamelyik földesúr adta az építéshez a pénzt, a hívek pedig munkával segítették az elkészítést. A jobb oldalon kezdődnek a stációk, melyeket téglából építettek, a fülkék félkörívesek. Hét-hét állomás van a két oldalon, melyek Jézus keresztúti szenvedését ábrázolták. A stációk fülkéi ma üresek, mert a belső képek valaha papírból készültek és tönkrementek.
Elhaladtunk a Szent Flórián római katolikus templom mellett, amit a 18. század második felében építettek késő barokk stílusban. Elhelyezkedése, valamint a település története azt sugallja, hogy a jelenleg álló templom egy korábbi (középkori) templom helyén, vagy annak átalakításával épülhetett.
Somogyacsa mellett két földvár is található, az egyik a Pogány-dombon a másik a Kócos-hegyen.
Sajnos az a túramozgalom, aminek a keretén belül
bejárjuk ezt a területet, egyik földvárat sem keresi fel. Lombmentes
időben célszerű a földvárakat felkeresni. A földvárakról az alábbi
könyvben találtam részletes leírást:
Tabi Kilátó 2004-2005
Helytörténeti olvasókönyv
Elektronikus megjelenítés:
NKÖEOK Szerkesztőség - 2007
Szerkesztette:
Bertalan Béla
A Tabi Kilátó szerzői:
BERTA GYULA helytörténész
BERTALAN BÉLA könyvtárigazgató, szerkesztő
BŐSZE GÁBOR ny. tanár, helytörténeti kutató
DR. GUZSIK TAMÁS építészettörténész, egyetemi docens †
HALÁSZ PÉTER az Országos Honismereti Szövetség elnöke
DR. MAGYAR KÁLMÁN régész, történész
NAGY ERNŐ tanár, helytörténeti kutató
PASKA GYÖRGY bor- és kultúrtörténeti szakíró
SCHMIDT JENŐ Tab polgármestere
SZÍJJ ZOLTÁNNÉ DUSZA JANKA ny. tanítónő
ISSN 0237-580X
Kiadja Tab város Polgármesteri Hivatala
Elektronikus kiadása a következő linken érhető el:
http://www.tab-ph.hu/tabikilato/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2004_2005/pages/tk_2004_003_eroditmenyek.htm
MAGYAR KÁLMÁN
Erődítmények, várak, végvárak Tab környékén(XI-XVIII. SZÁZADI VÁRKUTATÁS SOMOGY ÉSZAKKELETI VIDÉKÉN)
Túránk vége felé találtuk az alábbi csodálatos és hasznos virágokat.
Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)
Népiesen kék kígyóhagymának is nevezik. Másik elnevezése, a mezei jácint levél és hagyma formájára, méretére utal. Igen érdekes megjelenésű növény.
A virágzati tengely hosszú. A virágok fürtbe tömörülnek. A feltűnő hajtásvégi lila virágok célja csak a rovarok csalogatása, ezek valójában meddőek. Az alsó, szinte észrevétlen barna, csengettyűre hasonlító virágok a termők. Termése rekeszes tok. Május és június között virágzik hegyi réteken, kaszálókon, bolygatott talajú területeken.
Mezei szarkaláb (Consolida regalis)
Felhasznált része: a virág.
Főbb hatóanyagai: alkaloidok, antocián-színanyagok és flavonoidok.
Gyógyhatásai: Enyhe vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó és fertőtlenítő.
Felhasználása: vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként, teakeverékek küllemének szépítésére, ill. szemborogató forrázatok készítésére.
Vigyázat!
Erős hatású alkaloidjai miatt a szarkaláb virágok óvatos felhasználást igényeinek, teakeverékek összetételében is csak kis arányban lehetnek.
További képek itt.
Szabó László képei itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése