Szársomlyó (buszos túra)

Szársomlyó: Kontyvirág (Arum maculatum)

A levélben található kalcium-oxalát kristályok meglehetősen kellemetlen élményben részesítik a kóstolgatót: az apró kristályok a nyelvbe fúródva néhány óráig tartó csípős érzést okoznak.

15-30 cm magasra megnövő faj. Levelei dárdás vállúak, hegyes csúcsúak, hosszú nyelűek,ép szélűek, fényes felületűek. Nyár végére elszáradnak. Barna vagy zöldessárga virágai torzsa virágzatban nyílnak. Bár úgy tűnik, hogy a virág része, de voltaképpen nem az a nagy méretű, fehér, csúcsban kihúzott buroklevél.

E fajnál nem csak a levélben található Ca-oxalát kristályok számítanak érdekességnek, hanem a megporzás mikéntje is. A dögszagot árasztó virágok csalogatják a legyeket. Ezek a szag forrását keresve a buroklevelek olajszerű bevonatán megcsúszva csapdába esnek. Vergődésük közben beporozzák a virágot. Ekkor a buroklevél belső felületén lévő szőrök lesimulnak, és a rovar ki tud szabadulni. Termése fényes piros bogyókból álló terméscsoport. Az egész növény mérgező. Árnyas erdőkben (bükkös, gyertyános-tölgyes) fordul elő.

forrás:http://novenyhatarozo.info/noveny/kontyvirag.html







Túrony: Református templom 

   Az Árpád-kori, ma református templom védett műemlék. Gótikus szentélye a XIV. században épült, a XVIII. században barokk stílusban újították meg az épületet.
    A középkori templom feltárása, és az ehhez kapcsolódó műemléki felújítása 2000 nyarán kezdődött a Nemzeti Örökségi Program támogatásával. A mostani feltárás is megerősítette, hogy a XIII. században már biztosan állt a templom, eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza. A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót. A XIV. század harmincas éveiben lebontották az Árpád-kori szentélyt, és sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek.
    A szentély sokszögű falában csúcsíves ablakokat nyitottak. A déli ablak alatt egy magas, csúcsíves ülőfülkét, és változatos fali fülkéket alakítottak ki. Miután a templom a reformátusok kezére került, lebontották az oltárt, eltávolították a falfestményeket is. 




 A Rákóczi-szabadságharc éveiben, 1706-ban a fosztogató rácok a környék többi településéhez hasonlóan Túronyt is  felégették. A lakosság csak 1726-ban költözött vissza faluba, és vette birtokba a fedél nélküli, romos templomot. Az épület felújítása során támpilléreket építettek, újabb ablakokat nyitottak, a kazettás mennyezet is a XVIII. században készült, a barokk stílusú torony pedig 1827-ben épült. Az évszázadok során történt átalakítások ellenére is a környék legértékesebb műemlékei között tartják számon az épületet. A túronyi templom 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.
(forrás)

További képek itt.

BK2(2) Balatonfűzfő - Balatonalmádi

Homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria)

Kistermetű, csakúgy, mint az apró nőszirom, alig arasznyi magasra nő meg. A levelek a nőszirmokra jellemzően kard alakúak, hamvasan szürkék, keskenyek (egy cm szélességet nem érik el), ez alapján az apró nősziromtól elkülöníthető. A virágok magányosan vagy kettesével nyílnak, vajsárgák. Három belső lepellevele összeborul, a három külső "szakállas". Toktermése hatrekeszű. Homoki gyepek, tölgyesek, sziklagyepek védett faja, eszmei értéke
10 000 forint.  (növényhatározó)












Kötelező fénykép:

 Malom-völgy, sziklás rész
(távolban Szentkirályszabadja látható)












További képek itt.

Vörösberényi erődtemplom (Idő hiányában sajnos nem tudtuk megnézni belülről.)

Ságvár -Tökölő bejárás

Kerti holdviola -  Lunaria annua a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjéhez, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjához tartozó faj.

Kétéves növény, a második évben növeszt csak virágokat hozó magszárat, mely 50–100 cm magasra nő meg. Szív alakú, sötétzöld levelei szórt állásúak, durván fűrészesek. Április-június között jelennek meg fürtökben nyíló, 4 szirmú, 2,5–3 cm átmérőjű, bíborpiros vagy fehér virágai. Termése kerekded, lapos, a növényen télen is megtalálható becőtermés, melynek ezüstszínű válaszfala a magvak kihullása után is megmarad.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerti_holdviola 

 

 

Mezei keresztfű (Cruciata laevipe)

Szögletes szára, örvökben álló levelei, és a virágok alapján hamar kiderül, hogy a galajokkal rokon fajról van szó. Nevét a négy, keresztet alkotó levél miatt kaphatta.

Vékony, szögletes, szőrös szára elhajló, elfekvő. Levelei négyesével, örvökben állnak, szálasak, de a többi galaj fajétól szélesebbek. A levélörvök hónapjában, szintén tömött örvben nyílnak a sárgászöld, apró virágok, melyek színükkel alig ütnek a növény szárától, és a környező növényektől. A hajtás virágzatban végződik. A termés párosával álló petymeg. Üdébb vízgazdálkodású talajokon, réteken virágzik május-júniusban. 


 forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/mezei-keresztfu.html

 


További képek itt.

BK2(1) Balatonfűzfő - Balatonkenese

Balatonfűzfő állomással szembeni parkban található:

A Millenniumi Emlékmű

A millennium tiszteletére felállított "FŰZ-FŐ" elnevezésű emlékmű átadására 2001. október 23-án került sor a Jókai utcai Millenniumi Emlékparkban.
Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása valóságossá teszi a helység elnevezésének eredetét, Fűzfőt, mely a Fűz patakra emelt híd főjénél kialakított vámszedő hely területét jeleníti meg.
A híd, történelmünk ezer évét átívelő szimbóluma, a fűzzel együtt jelenik meg, vele kereszt alakú kompozíciót alkotva. A fűz megjelenítése alkalmas arra, hogy sorsunkat expresszíven és egyben helyhez kötődően jelenítse meg. A bronzból készült fűz örök lombja állandóságot fejez ki a körülötte lévő lombhullató fák mellett. A megemelt burkolat egy olyan plasztika, mely érzékelteti a híd két partot összekötő szerepét. (forrás)

 Utunk következő állomása a Mámai templomrom. Itt kellett egy fotót is készíteni magunkról háttérben a templomromról. A templomrom a Jézus Szíve templom mögött található.

  

Mámai templomrom története (Balatonfűzfő)

A mámai templomrom története (Kapui Ferenc)

Máma falu feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. A település neve egy - az ezredforduló táján született - görög nyelvű alapítólevélben szerepel, amely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta. A falut a XI. századtól a XVIII. század elejéig a Veszprém-völgyi bazilissza, majd ciszterci apácák birtokolták. 1410-ben Szárberény egyházának filiája.

A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztult, a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt, kelet-nyugat tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. 1702-ben még kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek.

Thay Kálmán "Dunántúli hadjárat 1707-ben" című könyve alapján állíthatjuk, hogy falu a XVIII. század elején, Rákóczi szabadságharca idején pusztult el. A harcok elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: "A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szent László tiszteletére szentelt templom mellett létesült."

A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképek tanúsága szerint már rom, de még a nyugati oromfala állt. Ma már nem látható oldalfalait 1932-ben az új templom építésekor bontották le. A megmaradt rom feltárása és helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség vezetésével 1963-64-ben történt. Az egyik falfelületen a falfestés erősen megsérült részletei még látszanak. (forrás)

Utunk ezután a szántóföldek mellett haladt. Néha nagy teherautók elrobogtak mellettünk nagy porfelhőt hagyva maguk után. Egy kerszteződésben meglepett bennünket egyárnyékos padon, e mellé leűlve vidáman falatoztunk.

 A Soós-hegyi kilátóban nagyon erős szél volt, ami miatt hamar le kellett jönni, A panoráma ellenben csodálatos.

A tátorján védett növénye a Soós-hegynek, sajnos ottjártunkkor még nem virágzott.

 Balatonkenese legmagasabb pontján található a Soós Lajos emlékmű. A tetején tükör napkoronggal díszítve vörös homokkőből készült 'obeliszket' Somodari Károly készítette.

Soós Lajos (1856-1902) költő volt, verseiben sokszor megjelenik a Balaton, mert gyakran látogatta Kenesére költözött édesanyját.
A költő öngyilkos lett, kívánsága szerint Balatonkenesén temették el.








A magaspart oldalába vájt  barlangokat tatárliknak nevezik.
A helybeliek a tatárok majd a törökök elől menekülve találtak itt menedéket.
Később a szegények számára lakásul is szolgált.








Óvatosan letekintve a felső-pannóniai tihanyi rétegeket látjuk magunk alatt. A rétegsor sárga sárgásbarna homok, agyagrétegek váltakozásából áll, amelyek között szürke, szürkésbarna szerves festődésű mocsári rétegek települnek
A meredek part kialakulását a Balaton hullámverés által kifejtett tevékenysége idézte elő.
 

Túránk végén még volt időnk egy kocsmában elsörözgetni




Kötelező fotók:
 

 Mámai temlomrom

Soós Lajos emlékmű ????? és kilátó











További képek itt.

Balatonendréd - Ali-rét

Képek itt.

BK1 Balatonaliga - Balatonkenese

 Kötelező fotó:

 Balatonakarattya, Rákóczi-fa









További képek itt.

Várpalota - Bátorkő vára (Puszta-palota)

Bátorkő várat a XIII. században építették a Vár-völgy hajlatában egy kimagasló kőszirtre. A hegység magasabb hegyoldalai elrejtették az ódon sasfészket. A XIII.-XIV. században egy váruradalom központja volt, és egyben a hegységen átmenő utak ellenőrzésére, vámszedésre is szolgált. 1326-ban Károly Róbert király birtokába került, majd a Kont családnak adományozták. A XV. század elején megépült a palotai vár, Bátorkő vára elvesztette a jelentőségét. Állapota fokozatosan romlott, a XVII. századtól Puszta-palotának kezdték nevezni. A vár egy háromemeletes toronyból és egy szűk lépcsőfolyosón megközelíthető, mélyebb szintű bástyából állt.
Bátorkő a hagyomány szerint Mátyás király vadászkastélya volt. A Várpalotán többször megforduló Petőfi Sándor egy kirándulás alkalmával, 1843-ban itt írta a Szeget szeggel című versét. (forrás: információs tábla)






További képek itt.

Ozorai várkastély reneszánsz korszakot idéz

 A reneszánsz hangulatát idézi a Tolna megyei Ozora várkastélya, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369 – 1426), ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipo építtetett.

KASTÉLYTÖRTÉNET

A kiemelkedő gazdasági és katonai képességekkel rendelkező Filippo Scolari élete nagy részét Zsigmond magyar király (1368 – 1437) szolgálatának szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalmi posztokkal jutalmazta hűségét. Scolari királyi kincstartóként, a királyi sókamarák vezetőjeként tevékenykedett. Tagja volt Zsigmond király Sárkányos lovagrendjének. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen. Udvarában és kíséretében nőtt férfivá a törökverő, Hunyadi János. Filippo Scolari 1398-ban nőül vette az Ozorai család utolsó nőtagját, Borbálát. Élete végén hadi érdemeiért és hűségéért különös kegyben részesült: a magyar királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipo itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. Scolari 1418-ban ferences kolostort alapított Ozorán.

1426-ban, Filippo Scolari halálakor, özvegye, Borbála asszony lett a várkastély birtokosa. 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát báró Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. A Hédervári család egy évszázadig birtokolta. A vár első jelentős ostromára 1491-ben, a Mátyás király halála utáni időkben került sor. Először Habsburg Miksa foglalta el egy rövid időre. Ezt követően, 1510-ben kezdődött meg a reneszánsz átalakítás: bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakkereteket reneszánsz, faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. A XV. századi várkastélyból így lett reneszánsz rezidencia. A Hédervári család kihalása után, 1537-ben a vár új tulajdonosa Török Bálint lett. A következő újjáépítés az ő nevéhez fűződik. 1545-ben a budai pasa csapatai bevették a várat, amely rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.

A XVII. század elejétől Ozora az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott. A XVIII. század elején ők kezdték meg az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos várat, hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. A kívülről puritán épület belső tereit igényesen alakították ki, erről tanúskodnak a stukkódíszítések és a rokokó falfestés töredékek. A vár históriájában gyökeres változást hozott az újabb átépítés az 1800-as évek elején, amikor az U alakú várkastélyt magtárrá alakították.

Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadásztrófea is. Különlegesség a XVII. századi, rekonstruált várkonyha. A kápolnában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. (forrás)
Még több info:
Pipo vár Ozora.
Pipo-várkastély, Ozora
Ozorádó (Ozora - egy alternatív program a Balatonnál nyaralóknak)

 

 

 


 Belső udvar

















A földszinten a XVII. századi, rekonstruált várkonyhát néztük meg először.

 

 A konyha után az emeleti részbe látogattunk, ahol bemutatták a gyógynövények szárítását.






Majd Pipo hitvesének, Borbálának hálószobáját néztük meg.

 












A szobában található  egy fürdődézsa is. A vizet a patakokból hordták, de évente csak kb. 4-szer fürdött meg a vár úrnője. Fűtés csak a hölgyek szobájában volt, az ágy rövid, tudvalévő hogy félig ülve aludtak, a kor hiedelmei miatt - miszerint fekve megfulladnak reggelre.

Ezután az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterembe vezetett utunk.

Pipo tagja volt Zsigmond király Sárkányos lovagrendjének. Sárkányos lovagrend címere látható a jobboldali pajzson.




A következő terem a kápolna volt.








Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét.












 Reneszánsz kandallós trónterem

 Itt található Pipo rekonstruált páncélzata és az ismert képe.
A kiállítás legértékesebb darabja a kandalló, melyet a Gödöllői  Grassalkovich-kastélyból hoztak.






Pipo, a legendás hadvezéri képességekkel rendelkező férfiú egész életét a magyar király, Zsigmond védelmének szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal jutalmazta hűségét: előbb királyi kincstartóvá, később a királyi sókamarák vezetőjévé nevezte ki. Tagja volt az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, Zsigmond király híres sárkányos lovagrendjének. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen, udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő, Hunyadi János

A kiállítás barok részében látható ülőgarniturát és a Herendi porcelán terítéket Esterházy Antal adományozta a kiállítás részére













A falakon nem tapéta található, hanem festve van. A motívumoknak még az árnyéka is látható.

A kiállítás egyik érdekes darabja az utazószekrény, melyet két részre lehet szedni. Oldalt lévő fogantyúkkal tudták szállítani a szolgák.

A földszinten Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás látható:

 A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve..

1935 júniusában minden nap megtette a kántortanítói rokon, Hadfy Béla lakása és présháza-pincéje közötti utat. A pince hűvösében írta az ozorai verseket, valamint a Puszták népe egyes fejezetei is. 1936. Amikor 1944-ben bujkálnia kellett, akkor is Ozora ad neki menedéket .



 Illyés Gyula családja révén kötődik Ozorához és így Balaton környékéhez is: a temető néhány keresztjén családja nevével is találkozhatott. Ozorai Pipo vára alatt, az iskola előtt található Cinca patak hídját az Ő családja készítette.


 Ozora látomása Párizsban is emlékezetébe villan:
"A bolygón, mely lánggal égve
s szabott köréből ki-kitérve
rohant a hideg űrön át,
rajta van Ozora
várdombja, temploma."

 




 A pincében egy jegesmedve fogadott bennünket.

A várban 4 db. vendég szoba is kialakításra került. A szállóvendégek kulcsot kapnak a várhoz, a múzeum zárását követően úgy érezhetik, mintha a vár urai lennének a kihalt vár csak az övéké.

(jelenlegi ára: 7 000 Ft/nap)

 További képek itt.