Öreglak - Somogyvár

 Öreglakon a Lakvár bejárata.

Túratársaim a földvár sáncárkában bandukolnak, míg én a platóról fényképezem őket.

Öreglak Jankovics kúria.

Öreglak Római Katolikus Kápolna

Szent László Nemzeti Emlékhely Somogyvár.

 Koppány emlékmű. a Szentesica forrás mellett.

















Egyik túratársunk lefordította az itt írottakat. Sajnos én semmit sem tudtam megjegyezni belőle

Somogyvár Széchenyi Kastély Park

Csüngő Japánakác (Sophora japonica "Pendula"














Somogyvár Széchenyi Kastély

Somogyvár Széchenyi Sírkápolna

Öreglakra hazavezető utamat egy kerítés zárta le. Így ment a kerülő.














További épek itt.

Öreglak - Pamuk

Kétlyukú híd, Öreglak 

A Malom-árok fölött a XIX. század elején épült a falazott, boltozott kétlyukú híd.  

helyszín

Öreglak, Pogány-völgy

További képek itt.

Somogyvár

Képek itt.

Pamuk - Somogyvár - Öreglak

 Túránkat Pamukon kezdtük. Pamuk nevezetességét a egyszerre iskolaként és templomként működött templomot is csak messziről szemléltünk meg. 

Utunkat a Pogány-völgyi vízfolyás másik oldalán egy jelzetlen sáros erdei úton folytattuk. A sár miatt sokszor az erdőben kellett haladnunk. A Somogyvári kilátót is alig lehetett látni a köd miatt. Úton a fagyöngyöt gyűjtögető emberek látványa volt a legérdekesebb számomra.

Öreglakon Évánál pazar vendéglátásban volt részünk.
Házi borával és sült tökével kínált meg bennünket.




Négyen különváltunk és a másik oldal érdekességeit kerestük fel. A Szentesica forrást és a mellette lévő Koppány Emlékművet

A Koppány Emlékmű jobb oldali kopjafáján olvashatjuk:

Koppány vezér emlékére
Zalakoppány falu ajándéka
2002. március 23.-án 

Egy másik táblán egy előzőleg nagyobb tábla helyén ez olvasható:

Koppány vezér halálával egy időre ősi hitünk is elveszett, Ébredj magyar, és újra naggyá lesz nemzeted!









Az interneten talált Koppány Emlékművön az alábbi feliratok szerepelnek:




Ez a tábla a fenti kép baloldali kopjafáján található, sajnos én nem készítettem közeli képet róla.













Látszik, hogy itt egy tábla csere történt, de miért volt szükség erre a cserére?

A Kupavár-hegy nyugati lábánál a tiszta vizű Szentesica forrásból mivel nincs kiépítve. nem lehet inni belőle. Egykor csoda tévő, gyógyító erőt tulajdonítottak a forrásvíznek. A legenda szerint itt mosta meg kezét István király Koppány legyőzése után. Ez az interneten talált képen olvasható

Pusztaszer és Mohács után – nemzetünk harmadik történelmi emlékhelye a Somogyvári Bencés Apátság

Az apátság romjai téli időszakban nem látogathatóak. A kilátóba a kerítés megszűnése utáni meredek oldalfalon jutottunk be. A helyi lakosság szerint a terület be van kamerázva, ezért csak a kilátóba merészkedtünk fel, de már csak ketten, ahonnan a fotókat készítettem.

Szent László király 1091 és 1095 között - az általa Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára - apátságot építtetett a somogyvári, úgynevezett Kupa-várhegyen.
A templom és a monostor a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt.
1533-ban az ide érkező törökök megostromolták, kifosztották és elpusztították az apátságot.






Túravezetőnk csak könnyű téli túrát tervezett nekünk, de mi kiegészítettük pár érdekességgel.



További képek itt.

Somogyvár

Somogyvár hajdan a megye székhelye, jelentős központ, hiteleshelyi levéltár volt. A honfoglalás idején Koppány vezérnek - akit Géza fejedelem helyezett a somogyi hercegségbe - és nemzetségének ősi szálláshelyeként ismert. Koppány a Várhegyen építette fel a Somogynak, latinul Simighiumnak nevezett nemzetségfői várát. Valószínűleg az egész megye is erről a helyről kapta a nevét. Az István ellen lázadó Koppány sorsa a felnégyelés lett, s ezzel nemzetsége is elvesztette Somogyvár várát a hozzá tartozó földekkel együtt. A vidék védelmére I. István besenyő és más törzsbéli katonaságot telepített le, és birtokot kaptak itt a hozzá hű német lovagok is. Szent István elfoglalta a Nagyberek mocsaraiból kiemelkedő hegyen lévő vezéri szállást, és 1001-ben Szent Apollinaris tiszteletére keresztelő egyházat építtetett itt. Az ispánsági várhoz tartozó település mellett út-, vásár- és vámhely volt, melyeket már az 1055-ből való írásos források is említettek. A város földesura egészen 1091-ig maga a király volt. Ekkor alapította meg Koppány egykori földvára helyén I. László a Szent Egyed tiszteletére felszentelt bazilikát, melyet saját temetkezési helyéül rendelt.
A XVII. század utolsó harmadában Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést. Családjának és leszármazottainak birtokában volt a XX. század közepéig. Az egykori bencés apátság régészeti feltárása 1972-ben kezdődött, és már 1983-ban hazánk harmadik nemzeti történelmi emlékhelyévé nyilvánították.
(forrás)