Gyula, Szabadkígyós

Vasárnap a Gyulai várat és a szadadkígyósi 1875-79-ben épült Wenckheim Kastélyt látogattuk meg.

 Néhány kép a Gyulai várról:

Békés vármegye - Gyula vára - Losonczy László báró (1387.), a Gutkeled nembeli marótegyházi Maróthy-család, Corvin János liptói herceg, majd özvegye Frangepán Beatrix és Brandenburgi György őrgróf erőssége, később Ferdinánd király vára. Sulaymān (Szulejmán) szultán 1566-ban Pertev pasa vezetésével külön sereget küldött elfoglalására, mely had csak nagy véráldozattal járó ostrommal jutott birtokába, miután a megfogyatkozott és élelemhiányban is szenvedő védők - a szabad elvonulás reményében - 68 (!) nap után feladták a rommá lőtt várat. A török azonban hitszegő, aljas, gyáva módon megtámadta és lemészárolta a kivonulókat, a több sebből vérző Kerecsényi (Kerecseny) László várkapitányt is rabságba vetették (1566. szeptember 2.), majd Nándorfehérváron kivégezték. A következő évszázadban Gyula vára szilárd őrhelyéül szolgált a népnyúzó "igazhitűeknek", kik innen kiindulva fosztogatták, rabolták a környéket - az oszmán uralomnak csak 1695. januárjában vetett véget a császáriak hosszú ideig tartó kiéheztető ostroma. A XVIII. századtól külső védőműveit lebontották, vizes árkait betömték, így napjainkra csak a páratlan szépségű középkori belsővár tömbje maradt fenn. (forrás)





(Ó-kígyós) Szabadkígyós - Wenckheim-kastély - wenckheimi gróf Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina grófnő, Ybl Miklós által 1879-ben tervezett és 1882. július 19-én felszentelt neoreneszánsz, eklektikus kastélya 365 ablakkal, 52 szobával és 4 bejárattal.

A most felújított kápolna belseje.

Eredeti csillár.

Eredeti kávéscsésze alátét.

Az építtető: Gróf Wenckheim Frigyesné született Wenckheim Krisztina

Ópusztaszeren is jártunk ezene a napon, de a fényképezőgépem energiája elfogyott, ezért nem tudtam képeket készíteni.


További képek itt.

Mályvád 20 (TTT), Gyula séta

Az idén 24. alkalommal rendezték meg a Mályvádi teljesítmény túrát 2014 augusztus 30-án. Én a 20-as távon indultam, túra társam pedig az 55 km-es távon. Implom József Általános Iskola tornatermében aludtunk, ahova az előző nap érkeztünk a Szarvasi Arborétum érintésével. Nekem a rajt helyem a Városerdő vasútállomásról megközelíthető gáton volt. 

Mályvád 20
Gyula-Városerdő, rajt Sitka Mályvádi erdőség Solymosi út Solymos Gyulavári (kastélypark) Duzzasztó Vár, Várfürdő Gyula, cél
Városerdő vasúti híd (József szanatórium mh.)
 Gyula, Implom József Általános Iskola (Béke sugárút 49.)

Gyorsan regisztráltam és az előttem menők irányába a gáton megindultam. Az alábbi sík és egyenes hosszú szakaszok jellemezték a túraútvonalat.

A Fekete-Kőrös bal partján  kezdődött az út, ahol először a Mályvádi szükségtározó visszavezető műtárgyát majd a megnyitási helyének munkálatait láthattuk.

A gátról hamarosan lekanyarodott az út, de az előttem haladók a gáton folytatták túrájukat. Én a térkép szerint a piroson haladtam. Egyenes és kicsit sáros fekete színű földdel borított útszakasz következett.

Egy rétre kiérve nagyon harmatos volt a fű, mely később azt okozta, hogy nagyon átnedvesedett a zoknim és ettől a lábamon a bőr felázott. Később ennek egy hólyag lett az eredménye a talpamon.

 A Sitke ellenőrzési pontig csak egy szembejövő emberrel találkozta. Nagyon magányos voltam, mert ezen a szakaszon egyedül kellett mennem. Sitkei ellenőrző ponton kaptunk inni valót, és gyümölcsöt ehettünk. Gáti csoport is utolért.  A sorban egy gyulai nordic walking-os oktatóval ismerkedtem meg. Innen már ketten mentünk tovább. Elhatároztuk, hogy a Mályvádi Őstölgyeshez teszünk egy kitérőt ez kb. 5 km pluszt jelentett. A Mályváldi Őstölgyes ellenőrző ponton megkérdezték, hogy eltévedtünk-e. Tudatosan jöttünk, hogy az 1000. Természetvédelmi területet a Mályváldi Őstölgyest megnézzük. Itt értek utol a békéscsabai lányok, akik szintén nem eltévedve önként jöttek erre a kitérőre.

A kb. 50 m-es távolságban megtaláltuk az 1000. természetvédelmi terület táblát és a hatalmas fákat.

Négy ember kellett, hogy a legvastagabb fát körülérjük. Hosszan fogták a fa törzsét, hogy energiával is feltöltődjenek.

Egyenes hosszú utakon folytattuk utunkat, de egy csoport voltunk már. Sok szembejövő 30-as távon induló túrázóval találkoztunk. A szalagozások a szembejövőket segítette, de mi sem tévedtünk el segített GPS-em.
A hosszú sík egyenes szakaszokon a vándorlást az itt szokásos nem magasles, hanem "alacsony" veszőből font vadles tarkította. A vadles mögötti padon túratársaim megpihentek. Az egyhangú utat viccelődéssel és beszélgetéssel töltöttük.

 Solymos a következő ellenőrzési pont a napsütötte gát tetején volt. Árnyat talán az "ezeréves" sátor biztosított volna. Többiek megpihentek, de én előrementem, hogy árnyékot keressek.

A fa árnyékából egy nagyon hosszú , mint később kiderült 3 km-es aszfaltutat pillantottam meg. Az út elején egy túratársunk kiszáll és busszal ment tovább. A célban hatalmas vízhólyagokat mutatott mindkét talpán. Érthető volt döntése.

Gyulavári ellenőrzési pontnál és is döntéshelyzetbe kerültem. A többiek folytatták az utat én a Kastélyban lévő múzeumot választottam. A himnuszokat bemutató termen gyorsan áthaladtam és a kortárs művészeti terem sem kötött le nagyon. Nemzetiségi népművészeti kiállítás a szokványos volt. Nagyon jól felépített tematikus kiállítás megnézése és a teljesítmény túrázás nem tudom mennyire egyeztethető össze. Én nagyon fáradtnak éreztem magam és nem nagyon tudtam odafigyelni. A kastélyt a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány működteti. Ökogazdálkodású  tejtermelés laktóz intoleranciám miatt nem érdekelt. A régi búzafajták újra termesztése már érdekesebb téma.
E kastély egyik cselédházában született Kohán György Kossuth-díjas festőművész hirdette a falon lévő tábla.

Fáradság miatt és mivel a talpam kezdett nagyon érzékeny lenni én is feladtam. A pontőr befejezte munkáját így csatlakoztam hozzá, szégyenszemre kocsival érkeztem meg a célállomásra. Már csak itthon vettem észre, hogy a megtett kilométerekhez az előző napi szarvasi sétánkat is hozzátette a GPS-em így mindenkit félrevezettem a 26 km-es útbecsléssel. én csak az előirányzott 20 km-t tettem meg. Az önként vállat 6 km már nem ment. Amikor levettem a bakancsomat a zoknim teljesen vizes volt, a lábam meg felázott mintha egész nap meleg vízben mászkáltam volna. Túratársammal megbeszéltem, hogy időben zoknit kellet volna cserélnem és akkor nem lett volna ilyen kis vízhólyag a talpamon. Elmondása alapján több cserezoknit is kell vinni egy hosszabb túrára. Ezt a jó tanácsot meg is fogom fogadni.
Evés, fürdés és egy kis pihenés után úgy éreztem mozognom kell, mert elkezdtem érezni a derekamat és azt, hogy vannak lábaim. A lábamon a bőr megszáradt és a vízhólyagok is visszahúzódtak. Én elmentem sétálni, hogy világosban is felderíteni a terepet, mert a mozgásra is szükségem volt. Túratársam végül is feladta a várnézést, mert későn érkezett meg. Én még vagy 4-5 km-es levezető túrával felkerestem egy pár érdekes helyet.

Bodoki Károly mérnök 1814-1868

A Körösök és Berettyó szabályozásának kiemelkedő alakja.

Gyulai vár nappal.

A Gyulai Várfürdő főbejárata mellett látható a fából készült, női alakot formáló, hatalmas szobor.
Szabó Jenő szobrászművész úgy döntött, hogy kiszabadítja a fa lelkét és szobrot farag a kiszáradt, több mint 100 éves öreg tölgyfából.


















Gyulát átszelő Élővíz csatorna egyik
 hídja tele lakatokkal. Mire jó ez az őrület?
Wikipedia-ban ezt olvastam:
Az Élővíz-csatorna egy vízhasznosítási (többnyire belvíz) levezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula–Békéscsaba–Békés között. Békéscsabán sok helybeli egyszerűen „Körösnek”, vagy „Körös-csatornaként” emlegeti, mivel jelentős részén az egykori Fehér-Körös holtágában halad. Békésen a gúnyneve az egykori gyári szennyezés miatt Büdös-Körös.




Este a tornaszőnyegre még a  felfújt gumacomat is rátettem, mert a derekam fájt egy kicsit. Reggelre teljesen kipihenten ébredtem


További képek itt.

Csattanó maszlag (Datura stramonium) a Burgunyafélék (Solanaceae) családjába tartozó faj.

Szarvasi Arborétum, Gyula este

Pénteken délután indultunk Gyulára a 24. Mályvádi teljesítmény túra helyszínére. A tervek szerint hárman mentünk volna, de harmadik társunknak közbe jött valami. Péntekre a Szarvasi Arborétum és a Mini Magyarország makettpark megtekintését terveztük be.

 Az arborétumot az olasz származású Bolza család alapította az 1800 években. A díszes kapu mögötti bódéban a jegyeket megvettük. Érdekes volt, hogy egy elektronikus beléptetőrendszer kezelte le a jegyeinket. A bejáratnál rögtön gróf Bolza Pál mellszobrát pillanthatjuk meg, aki sokat tevékenykedett új növények betelepítésével és a változatos park kialakításával.

Első utunk a Mini Magyarország makettparkba vezetett. Nekem a sárga sásliliom látványa kötötte le az érdeklődésemet először. 

Majd el kezdtünk játszani melyik híres makettet tudjuk felismerni. Feladtam a játékot csúnya vereséggel, mert a Széchenyi fürdőt sem ismertem fel ahova a kezem miatt éveken át rendszeresen jártam. Próbáltam az összes makettet lefényképezni, hogy másoknak is kellemes játék legyen az épületek felismerése madártávlatból.

 Az interaktív vonatos játék is élvezetes volt. Az államosra beérkező vonatokat egy gombnyomással lehetett elindítani, és a hangosbemondó a jellegzetes szignál után még az útirányt is közölte. A Mosonmagyaróvári állomás áll legközelebb a szívemhez, mert fiam ott dolgozik.

Egy számunkra teljesen ismeretlen kastélyt találtunk. Az információs táblából megtudtuk, hogy ez a szabadkígyósi Wenckheim-Kastély a délalföldi régió legimpozánsabb épülete, mely Ybl Miklós tervei alapján épült 1875 és 1879 között. Wenckheim Krisztina kéréseit a tervező csak fanyalogva teljesítette. Az ablakok számának az egy évben lévő napok számával kellett megegyeznie (365), a szobák száma a hetek száma miatt 52 kellett, hogy legyen, és 4 bejárat a négy évszak miatt alakult ki.

Vasárnap a vissza úton ezt a látványosságot is tervbe vettük, hogy felkeressük.

A parkban látottakból egy pár óriásfát mutatnék be:

Mocsárciprus

Kínai Mamutfenyő

 

Süvegfenyő

 

Hegyi Mamutfenyő

Nyárvégi virágok:

Nyáriorgona

Kései Végzetfa (Clerodendrum trichotomum)

A Holt Körös partjára leérve megpillantottunk a másik oldalt egy szélmalmot. Ez a történelmi Magyarország közepe megjelölésére emelt emlékmű
 
" A történelmi Magyarország közepét Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek.
Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek. 1945 után - mint irredenta emlékművet - megcsonkították (eltávolították a feliratait) és sorsára hagyták. Az idők során elpusztult a mellvédje, stilizált vitorlája. A rendszerváltás után felújították, és azóta a trianoni évfordulón emlékünnepséget tartanak e helyen. 1995-ben egy félköríves oszlopos tölgysort telepítettek köré, és a védett területet a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz csatolták." forrás

Történelmi Magyarország közepe - ezt a szélmalom jelzi.

A parkban nagyon jól esett a séta. A nyár végi időszakban azért találtam néhány érdekes virágot is. Sokáig kerestük, de a prospektusban szereplő Bolza-kő-ből egyet sem találtunk meg. Mivel kezdett sötétedni indultunk Gyulára. A Málvádi teljesítménytúra rajt és cél állomásán a Implom József Általános Iskolában bevackoltunk magunkat és egy kis sétára indultunk utána, hogy körülnézzünk a városban.

Tervek szerint a gyulai várat vasárnap fogjuk megnézni.



További képek itt.