Törökkoppány

Kilátás a szőlőhegyi kilátóból

A kis kápolna a róla elnevezett Kápolna-hegyen található, építésének dátumát a helybéliek a millennium idejére, az 1890-es évekre valószínűsítik.Napjainkban évente csak egyszer használják, a május végén megrendezett hegyi búcsú alkalmával, amikor a kápolna az ünnepi istentisztelet helyszíne.Védőszentje a Szentháromság.

A szártalan kankalin (Primula vulgaris) a kenkalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Az erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides)  a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó faj.

Alexandriai Szent Katalin templom
A római katolikus templom a Koppány völgy legjelentősebb műemléke.

A templom XIII. században épült elődjéről semmit sem tudunk. Ennek a kápolnának a helyére építették 1490-ben a mai templom ősét. A végvári harcok során Törökkoppány török kézre került és szandzsáki székhelyként tartották nyilván. Ebből a korból a templom sorsáról értékelhető adat nem áll rendelkezésre. Valószínűleg a törökök imaházként használták és ennek köszönheti, hogy a hódoltság éveit viszonylag épen élte át.
Az első felújítást 1729-ben Péntek György plébános végeztette el. A középkori templomot az 1798-as földrengés tette használhatatlanná, ezért Esterházy Antal herceg és Bajzáth József püspök költségén felépítették az új hajót, de a középkori gótikus szentélyt meghagyták eredeti formájában. A templom felújításának gondolata az 1970-es években merült fel és 1972-75 közt folytak a régészeti feltárások és a felújítások. A munkálatokat az Országos Műemléki felügyelőség finanszírozta és Kozák Károly régész valamint Nagy Klára építészmérnök vezette.

Forrás: https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/24/torokkoppany-alexandriai-szent-katalin-templom/

Kadarkút - Somogyszentimre - Vári domb

 További képek itt.

 









Májvirág (Hepatica nobilis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

 

Enyhén mérgező növény, de gyógyhatása is ismert, máj, epe, vese és hólyag megbetegedések esetén alkalmazták. Egyetlen hazai fajjal sem téveszthető össze, virágai és levelei egyaránt nagyon jellegzetes.

Három karéjú levelei nyélen ülnek. Ezeknek alapján még virágtalan állapotban is könnyen felismerhető. A levelek nem tűnnek el a virágzást követően, hanem akár a téli fagyokig is megmaradnak. A levélkaréjok széle ép. A karéjok csúcsa hegyesedő. A virágok öt-tíz centiméter magas száron magányosan ülnek. Általában hat, keskeny tojásdad szirmuk van, de ennél több is alkothatja a virágot. Színe többnyire lila, előfordulnak fehér vagy rózsaszín szirmú példányok is. A porzók fehérek. Termése aszmagcsokor. Kora tavasszal, lombfakadás előtt, márciusban virágzik. Hazánkban védett faj, eszmei értéke 2000 forint.(forrás)

 A szártalan kankalin vagy guggonülő kankalin (Primula vulgaris) egy Magyarországon is őshonos, a kankalin nemzetségbe tartozó növényfaj. Észak-Afrikában, a Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Európában él, Magyarországon a Dunántúlon nem ritka. Magyarországon védett növény, de kertekben is telepítik, és termeszthető is.


10–25 cm magas, lágyszárú növény. Visszás-tojásdad, 5–22 cm hosszú, vékony-ráncos lemezű levelei tőlevélrózsában állnak, fokozatosan a rövid, szárnyas nyélben keskenyednek, szélük kezdetben visszagöngyölt.
A 2,5–3 cm átmérőjű, kénsárga, csopros virágok magányosan állnak a tőkocsányok végén. A csészecimpák hegyesek, a sziromleveleken öt-öt narancssárga folt van. A párta csöve hengeres, hosszabb, mint a karimája. A virágokban sok a nektár, ezért előszeretettel gyűlnek rájuk a méhek és a korai citromlepkék. Március-áprilisban virágzik.
A kertészeti változatok virágai szinte bármilyen színűek lehetnek.
Termése toktermés. Olajos magvai ragacsos tapintásúak. (forrás)