Lulla, Böre-vár

Lullára megérkezve a polgármester Kleiber Jenőné fogadott bennünket. Érdeklődésére elmondtuk, hogy túrázni jöttünk, és a Böre-várat szeretnénk megnézni. Le akart beszélni tervünkről, mert szerinte nagyon sárosak leszünk. Sárhoz szokott túrabakancsainkat nem tudta elrémiszteni az úttól. 

 

A több mint 170 lakosú Lulla községnek Jabapuszta és Kisecsen is a része. 

A helytörténeti gyűjtemény megnézése is a polgármester asszonynak volt köszönhető. A gyűjteményt a helybeli iskolában helyezték el, ahol a tanítás megszűnt, mert nagyon elöregedett a falu.

A hátsó tanítólakásban is sok érdekes dolgot nézhettünk meg.

A közel egy órai nézelődés után indultunk a "hegyekrbe". Domb aljában sok sár fogadott bennünket az előző napi eső folyt le a völgybe. Sikerült ügyesen kikerülni a pocsolyákat és az erdőbe beérve a pocsolyák is megszűntek. Út menti romos és ép házakat sajnos a turista térképem nem jelezte. Én szeretném a térképet építeni új információkkal ellátni, de nem tudom kinek is szóljak ez ügyben.

Távolban a Flórahegy látszik a kis geodéziai toronnyal és a nagy átjátszó toronnyal, mely szintén nincs a térképemen így a nevét sem tudom pontosan. 

A hegyre felérve nagyon kellemes emlékek törtek rám, mivel nyáron itt pontőrködtem egy szép napos időben, egy kellemes partner társaságában.

 A Flórahegy tetején mivel nincs fa, nagyon jó kilátás nyílik minden irányba. 

A kb 10 km-re lévő Balaton és Tihanyi félsziget is jól látszott szabad szemmel.

Ilyen távolságba egyszerű gépemmel már nem tudtam igazán jó képet készíteni. Az alábbi fotón fel lehet fedezni a Tihanyi Apátságot is.

 

A Böre-várról az irodalom címszó alatt felsorolt internetes helyeken sok információt találhatunk. Nekünk már csak a várat jelzetten úton kellett megkeresnünk. A várhoz vezető utat pöfeteg útra kereszteltem. Egyszer még ide visszatérek, mert nagyon szeretem a gombákat és én még ennyit nem láttam egyhelyen. Tettem azért, hogy a gombának legyen utánpótlása a jövőben.

A várat a déli oldalról egy nagyon keskeny gerinc úton lehetett megközelíteni.

Majd két mély árok/völgy következett. A fotókon nem igazán látszik a mélység és az, hogy milyen meredekek voltak az domboldalak.

Először a földvárat körül vevő sáncon mentünk végig, hogy lássuk, milyen nagy a kiterjedése a várnak. A képen az a kis emberke épp a sáncon megy. Így talán a várárok mélysége is jól érzékelhető.

A nagyobbik vár platóján egy 1934 feliratú mohás követ találtunk. A vár oldalfalai nagyon erodálódtak. A víz öblöket vájt a vár oldalfalába.

Az északi oldalon is ugyan az a védelmi domb volt látható, mint a délinél.

Ezen a képen a vár keleti oldala látható. Balra a vár oldalfala. Középen a várárok. Jobb oldalt a sánc.

 A várat nem a meredek északi turistaúton, hanem az északkeleti lankásabb oldalon hagytuk el.

A képeken talán nem olyan meggyőzően látszottak, hogy itt valamikor egy földvár volt, de mi bizton állítjuk, hogy a föld kupacok várra emlékeztető rendezettséget mutattak.

Leérve a fittebbek egy kis kitérőt tettek a Ságvár községhez tartozó Alirét vadászházhoz, ahol sok svájci kocsit láttunk, ami az úton látható vércseppeket is magyarázta. 

Régészeti leletek igazolták, hogy az Alirét ősidők óta lakott hely volt. A  talált leletek bizonyítják az itt lakók magas szintű keramikus művészetét. A feltárást követő terepbejárás során talált leletek a lullai helytörténeti gyűjteményt gazdagítják.

Nagyon csodás napsütötte időben kirándulhattunk. Ez lelkes barátaimnak köszönhető, mert én majdnem előző nap lebeszéltem őket erről a túráról, mert az időjósok sok rosszat mondtak.

Köszönöm, hogy velem tartottatok.

További képek itt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Irodalom:

Ságvár, Böre-vár

Ságvár község területén már a kőkorszakban települések voltak.A jégkorszak végén kb. 17 ezer évvel ezelőtt, az ún. gravetti kultúra idején, itt egy rénszarvas vadász csoport élt. A rénszarvas vadászatot a mainál jóval hűvösebb éghajlat tette lehetővé. Ebben az időszakban a terület árulkodó növényzete a lucfenyő volt. A mai Jaba-patak mentén egy jóval nagyobb, szélesebb vízfolyás találhatók a völgyben. Ezt a tábort a 30-as években tárták fel Laczkó Dezső és Gábori Miklós vezetésével. Ennek során megállapították, hogy az 50 x 50 m-es területen álló tábor Magyarország legrégibb (!) kunyhóinak maradványait foglalja magában. A telep korát 17.700 évre becsülik. Az ásatást tovább folytatva még érdekesebb felfedezést tettek: a tábor alatt 3,5m mélységben egy másik településre bukkantak. Ennek az alsó rétegnek a kora 18. 900 (!) évre becsülhető, és ugyan azokat a leleteket tárták fel itt is, mint a felső táborban (tűzhelyek, szerszámok, rénszarvas csontok, agancsok). A felső telepet az enyhébbre forduló időjárás szüntette meg, a lakók a rénszarvasokkal együtt északabbra vándoroltak.

Ságvár Böre-vár a geocaching.hu oldalon

Története:
Ez a Ságvár községtől nyugat-délnyugatra 5 km-re a Jaba-puszta felé vezető Jaba-völgy déli oldalán, a kocsiút felett emelkedik. Azon a hegyen, amely a Szent László hegy egyik, az észak felé kinyúló gerincét képezi. A keskeny,
helyenként alig pár méter széles, észak-dél irányú gerinc két oldala rendkívül meredek. Teteje enyhén lejt észak felé, amelynek a végén van a kétrészes vár. A várat a gerinc felől, azaz déli irányból két átvágás is védte. Az elsőárok 18 m széles és 5 m mély, míg a második árok 25 m szélesés 7 m mély. Az utóbbi közepén egy kisebb töltés, talán egy földcsuszamlás következménye.



E két átvágás után következik az első várrész platója, amelynek hossza 30 m és 5-11 m széles. Nyugati oldala magasabban fekszik és a déli végének a kivételével erősen bolygatott. A nyugati és a keleti oldal alatt, 10-11 m-es
szintkülönbséggel egy kb. 2 m mély árok húzódik. A nyugati oldal árka északon felkanyarodik az első vár alá és ott befejeződik. A keleti oldalárka azonban egyenes vonalban tovább halad a második várrész alatt. A második, a belső várrész platója, egy újabb átvágás után, de az előzőnél 9 m-rel lejjebb kezdődik és a hegygerinc elkanyarodó végét foglalja magában. E belső várrész platója erősen északi irányba lejt. A végén két 12-15 m szélesés 3-6 m széles átvágás zárja le, majd a meredek hegyoldal következik. A belső várrész keleti oldala alatt, 5-6 m-rel alacsonyabb szinten, a már
említett keleti árok folytatódik, és felkanyarodik a belső vár északi vége alá.



Még egy különleges és a védelemmel összefüggésbe hozható dolog figyelhető meg. A vár előtt a hozzávezető alig 1-2 m széles hegygerinc mindkét oldalán a gerinc irányára merőlegesen 8-10 m-re lenyúló 1-1,5 m mély szabályos bevágások vannak egymás mellett, 50 m hosszúságban és 2-3 m szélességben futnak ezek egymás után. Két hasonló bevágást találunk az első vár keleti oldalában is. Valószínűleg ezzel próbálták a vár megközelítését megnehezíteni. Teljes területe 150x57 m és 0,67 ha. A vár mérése és bejárása során egy középkori kerámia került elő.

Kiss Lajos Ságvár szócikkénél szerepel, hogy Ságvár helység nevét 1138 és 1329 között Sagu-ként említették. Utána a XV. században, így 1460-ban szerepelt Ságvár/Sagwar-ként. Lehetséges, hogy ekkortájt nevezték el Árpád-kori váráról?

Megközelítés:
Ságvárról a Piros kereszt turistajelzésen kb. 5 km gyalog. Ha elérjük vörös szinű erdei fa-keresztet akkor tovább a széles gerincúton NY-felé kb 500 m, majd itt a vadkerítés mellett É-ra fordulva már a vár D-i gerincén vagyunk. Ez könnyű megközelítési útvonal, végig földút. 2. Gyalog rövidebb de nehezebb útvonal Lulla - Jabapuszta irányából az Aliréti Vadászház felé vezető erdei aszfaltúton is be lehet menni de csak gyalog, mert ez magánút, gk.-val nem szabad rámenni! Ekkor a várhoz felvezető sárga rom jelzés bármelyik ágán felmászhatunk de a felső szakasza minkét ágon nagyon meredek, csak száraz időben járható!

Szerző: Hevesi Zoltán
http://www.fejermegye-varai.hu/sagvar_bore_var/



A 4. század végén leégett az erőd, a római birodalom a hunok, szlávok váltották fel. Pesty Frigyes szerint a hunok, más kutatók szerint honfoglaló őseink egyik törzsét Ság vezette, akik bevették magukat a romfalak közé, sőt megbízást kaptak a környező települések felügyeletére. Több okmányban ez időtől kezdve a hely Ság néven szerepel.
Ebben az időben épült a település határában lévő Böre-vár (földvár), amelynek szerepe a mai napig kérdéses. Valószínű, hogy a Fokot Koppánnyal összekötő hadiút egyik állomása lehetett.Pesty Frigyes 1864-ben a Böre-várat, mint Kupa vezér egykori lakhelyét említi. A másik középkori vár a Klastromhely, a Szent László pusztánál lévő erődített terület. A Szent László puszta őrizte meg az 1320 táján itt szereplő Szent László prépostság nevét, illetve emlékét. A Klastromtetőn létezhetett a Szent László tiszteletére szentelt prépostság a mellette, illetőleg alatta fekvő településsel. 
http://www.sagvar.hu/tortenelem.html 


http://jupiter.elte.hu/ujlapelokeszito/fooldal.html