Vonyarcvashegy - Berzsenyi kilátó

Közönséges méreggyilok - vadpaprika (Vincetoxicum hirundinaria vagy Vincetoxicum officinale)

Száraz gyepek, nyílt erdők, cserjések, vágások főleg meszes talaján találhatunk rá. A növény valamennyi része mérgező, különösen a föld alatti részek. Régebben a népgyógyászatban a gyöktörzsét vizelethajtó és izzasztószerként használták, valamint kígyómarás ellenszeréül. Innen származik latin neve is: vincetoxicum = mérget legyőző.

Nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)
A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik.

Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és vágásokban bukkanhatunk rá. Minden részében tropán-alkaloidok, az érett, fekete bogyókban főként atropint tartalmaz. Az atropin pupillatágító hatású, ezért a középkorban, főleg az olasz nők előszeretettel alkalmazták szépítőszerként (innen a latin elnevezés is: az olasz bella donna = szép asszony).

Erősen mérgező növény. Oda kell figyelni, mert a fénylő fekete, cseresznyeszerű, édeskés ízű termésből gyerekeknél már 2-5 szem, míg felnőtteknél 10 bogyó elfogyasztása halálos lehet.

Tarka nőszirom (Iris variegata)
a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon védett évelő növényfaj. Magyar nevét Diószegi Sámuel adta.
A három hazai sárga virágú nősziromféle közül csak ez az egy faj élőhelye kötődik a középhegységek szárazabb élőhelyeihez, ezért, valamint egyedi megjelenése miatt is könnyen elkülöníthetjük a többi hazai fajtól. Szárán gyakran több virág is nyílik egyszerre, de ezek mindig külön virágkocsányról erednek, és rendszerint az alsóbb virágok kocsányai hosszabbak mint a felsők. A virágot alkotó külső lepellevelek ibolyás erezetűek,

Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)
 (tornyos sisakoskosbor. tornyos vitézvirág)

Jellemzők: 15-50 cm magas, gracilis megjelenésű évelő. Levelei keskeny-lándzsásak, a felső szárlevelek szálasak. Virágzata kezdetben rövid, hegyesen kúpos, tömött fürt, majd buzogányszerű, amely a virágzás előrehaladtával megnyúlik. A virág színe a rózsaszíntől a liláig változik, ritkán fehér, aprók. A mézajak mélyen háromkaréjú, a karéjok hosszúkás-tojásdadok, épszélűek. Az oldalsó karéjok tövénél két púpszerű függelék található. A sarkantyú fonálszerű, hosszabb a magháznál.
Az egyes virágok hosszú sarkantyúban tárolják a nektárt, ezért inkább csak a lepkék és a poszméhek látogatják.
Élőhely: láprétek, sztyeprétek, sziklagyepek.

Fehérpettyes álcsüngőlepke (Amata phegea)
E törékeny, lassan repülő lepkefajunk a medvelepkefélék családjába tartozik, ám nagyon hasonlít a változékony csüngőlepkére (Zygaena ephialtes), amellyel egyáltalán nincs közeli rokonságban.
Szárnya fekete, de a potrohán széles sárga gyűrű látható, szárnyait pedig nagyrészt fehér foltok tarkítják. Testnedve mérgező és rossz ízű anyagokat tartalmaz. Feltűnő mintázatával a ragadozókat figyelmezteti: nem érdemes őt elfogyasztani. Éppen a méreganyagának köszönhetően engedheti meg magának, hogy lomhán repüljön, és nappal se rejtőzzön el.

Gyalogakác (Amorpha fructicosa)

További képek itt.

Somogyacsa - Igal (Koppány túra III.)

Utunkat a somogyacsai  Kálvária-dombnál kezdtük.
A kálváriát 1929-30-ban emelték a régi pincék helyén. Feltehetően valamelyik földesúr adta az építéshez a pénzt, a hívek pedig munkával segítették az elkészítést. A jobb oldalon kezdődnek a stációk, melyeket téglából építettek, a fülkék félkörívesek. Hét-hét állomás van a két oldalon, melyek Jézus keresztúti szenvedését ábrázolták. A stációk fülkéi ma üresek, mert a belső képek valaha papírból készültek és tönkrementek.

 
Elhaladtunk a Szent Flórián római katolikus templom mellett, amit a 18. század második felében építettek késő barokk stílusban. Elhelyezkedése, valamint a település története azt sugallja, hogy a jelenleg álló templom egy korábbi (középkori) templom helyén, vagy annak átalakításával épülhetett.

Somogyacsa mellett két földvár is található, az egyik a Pogány-dombon  a másik a Kócos-hegyen.

Sajnos az a túramozgalom, aminek a keretén belül bejárjuk ezt a területet, egyik földvárat sem keresi fel. Lombmentes időben célszerű a földvárakat felkeresni. A földvárakról az alábbi könyvben találtam részletes leírást:

Tabi Kilátó 2004-2005

Helytörténeti olvasókönyv

Elektronikus megjelenítés:

NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

Szerkesztette:

Bertalan Béla

A Tabi Kilátó szerzői:
BERTA GYULA helytörténész
BERTALAN BÉLA könyvtárigazgató, szerkesztő
BŐSZE GÁBOR ny. tanár, helytörténeti kutató
DR. GUZSIK TAMÁS építészettörténész, egyetemi docens †
HALÁSZ PÉTER az Országos Honismereti Szövetség elnöke
DR. MAGYAR KÁLMÁN régész, történész
NAGY ERNŐ tanár, helytörténeti kutató
PASKA GYÖRGY bor- és kultúrtörténeti szakíró
SCHMIDT JENŐ Tab polgármestere
SZÍJJ ZOLTÁNNÉ DUSZA JANKA ny. tanítónő

ISSN 0237-580X
Kiadja Tab város Polgármesteri Hivatala 

Elektronikus kiadása a következő linken érhető el:
http://www.tab-ph.hu/tabikilato/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2004_2005/pages/tk_2004_003_eroditmenyek.htm

MAGYAR KÁLMÁN

Erődítmények, várak, végvárak Tab környékén
(XI-XVIII. SZÁZADI VÁRKUTATÁS SOMOGY ÉSZAKKELETI VIDÉKÉN)

Túránk vége felé találtuk az alábbi csodálatos és hasznos  virágokat.


Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)



Népiesen kék kígyóhagymának is nevezik. Másik elnevezése, a mezei jácint levél és hagyma formájára, méretére utal. Igen érdekes megjelenésű növény. 

A virágzati tengely hosszú. A virágok fürtbe tömörülnek. A feltűnő hajtásvégi lila virágok célja csak a rovarok csalogatása, ezek valójában meddőek. Az alsó, szinte észrevétlen barna, csengettyűre hasonlító virágok a termők. Termése rekeszes tok. Május és június között virágzik hegyi réteken, kaszálókon, bolygatott talajú területeken.













Mezei szarkaláb (Consolida regalis)
 
Felhasznált része: a virág.
Főbb hatóanyagai: alkaloidok, antocián-színanyagok és flavonoidok.
Gyógyhatásai: Enyhe vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó és fertőtlenítő.
Felhasználása: vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként, teakeverékek küllemének szépítésére, ill. szemborogató forrázatok készítésére.
Vigyázat!
Erős hatású alkaloidjai miatt a szarkaláb virágok óvatos felhasználást igényeinek, teakeverékek összetételében is csak kis arányban lehetnek.


További képek itt.                                                         

.

Szabó László képei itt.

 

Gyenesdiás - Festetics kilátó

Elkövettem azt a nagy hibát, hogy a fényképezőgép akkumulátorát a töltőben felejtette. Nagy csalódás volt ez amikor az első fényképet akartam elkészíteni. Nagyon sok érdekes virágot láttam, remélem nem hervadnak el addig amíg újra idejövök.

A Festetics kilátóról szép volt a Balaton. Nagyon érdekesen megépített kilátó, de a képeket várjátok meg. 

A keszthelyi hegység ezen részén sok bányát láttam.
A fényképezőgép hiány elkeserített, ezért csökkentettem a távot. Így szerencsémre a felhőszakadást sikerült megúsznom.

Zalaszántó - Tátika vár

Siófokon zuhogott az eső. Kaposvári barátaim lemondták a túrát, én mégis belevágtam. A nap végére egy kis napszúrás is összejött.

Nem rohanok ennyire előre. Előző héten szakosztályom Tátika vár túrájára nem mentem el a rossz idő miatt. Az interneten olvastam a következő túrázási lehetőségről:
Bemutató geotúra lesz a Keszthelyi-hegységben, nem csak leendő geotúra-vezetőknek! – Európai Geoparkok Hete keretén belül. Halomsírok és a Tátika vár felkeresése a túra célja.

Találkozási hely: Zalaszántó, r. katolikus templom (Fő u.)
GPS koordináta: 46.884778, 17.226723
Geotúra dátuma és időpontja: 2014. május 24. (szombat) 10:00 óra
Útvonal (főbb érintett látnivalók): Zalaszántó – vaskori halomsírok – Hideg-kút – Tátika – Alsó-Tátika – Zalaszántó
Geotúra hossza: 12 km
Geotúra várható időtartama: 5–6 óra
Geotúra nehézsége: könnyű-közepes
Geotúra jellege: térítésmentes
Előzetes jelentkezés: szükséges, módja: telefonon vagy e-mailen
Jelentkezési határidő: 2014. május 23. (péntek) 16:00 óra
Geotúra-vezető neve és elérhetőségei: Korbély Barnabás, a Bakony–Balaton Geopark Csoport vezetője, mobiltelefonszám:  , e-mail: korbely@geopark.hu (e-mailben történő jelentkezés esetén kérünk szépen mobilszámot is megadni!), weboldal: www.geopark.hu, Facebook oldal: http://www.facebook.com/Bakony.Balaton.Geopark
Szükséges felszerelés: időjárásnak megfelelő ruházat (pl. hosszú szárú nadrág és felsőruházat, mert helyenként csalán fordul elő), túracipő, ennivaló, személyenként legalább 1,5 liter folyadék 

Ezt a túrát nekem találták ki. Már sokat hallottam a Bakony Balaton Geoparkról.  Fontos feladatuknak tekintik a Balaton környék geológiai  képződmények kialakulásának az ismertetését egyszerű polgároknak mint én. A geológiai lelőhelyek mellett a környék történelmének és látnivalóinak bemutatását is célul tűzték ki maguknak.

Találkozó a zalaszántói templom mellett volt.

Zalaszántón római katolikus templom (védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján) mellett majdnem egy órás előadás kapcsán ismerhettük meg a Bakony Balaton Geopark történetét.

A túra első állomása a zalaszántói felújítás alatt álló tájház volt, melyet a mi kedvünkért kinyittatták, így meg tudtuk nézni. 

A geotúra alatt megmutatták mit rejtenek a bokrok.
Nem is gondolná az ember, hogy a környéken több mint 280 halomsír található a vaskorból.

A Tátika vár tetejéről, most már tudom, hogy a sorjában elhelyezkedő fás bokros részek halomsírokat takarnak. Ezeket is lombmentes időben lenne érdemes megnézni, mint a földvárakat.








A környéken található halomsírókról az alábbi tanulmányban olvashatunk bővebben:

Havasi Bálint, Busznyák János
A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei
Zalai Múzeum 2008, 17: 93-108

A tanulmány az alábbi linken szabadon letölthető az internetről.
http://epa.oszk.hu/01600/01613/00017/pdf/zm_17_2008_093-108.pdf

 Hidegkút melletti padokon szépen megebédeltünk, majd tovább folytatódott az oktatás. Ekkor már nagyon zsongott a sok tényanyagtól az agyam és vágyódtam a Tátika vár meghódítására.

A Tátika vár rövid története a Balcsi.net-en olvasható itt.
A vár körül szigorúan védett területek találhatók. Számunkra ez azt jelentette, hogy a természetet háborítatlannak kell hagyni, ami állandó kidőlt fa kerülgetéséhez vezetett.
Míg a Keszthelyi hegységben üledékes kőzet található, A Tátika várat vulkanikus eredetű bazalt kőzetre építették.

 



A sok és számomra száraz tényanyagok ismertetése mellett egy ötletem támadt, mi lenne, ha szakosztályom túravezetői közül esetleg egy, egy geotúra vezetői  továbbképzésen részt venne, és az itt megszerzett ismeretanyagot térítés mentesem a tagoknak túra keretén belül elmondanák. Én is szívesen jelentkeznék egy ilyen tanfolyamra.

A tanfolyam árát soknak tartom. Üzleti alapon való túrázást sem tartom igazán jó ötletnek. A világ azonban sokat változott. Sok olyan hely van ahova régebben szabadon bemehettem. Ma viszont már fizetni kell a megtekintéséért.

 Jó lenne a Keszthelyi hegységet ilyen alapossággal végigjárni, mint a  Tátika várat.


További képek itt.

 Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Gyökere a föld alatt koloncszerűen (gumósan) megvastagodott, erről kapta nevét. Virágai kellemes illatúak. Rokona, a réti legyezőfű gyógynövény.

Egyenes szára nem ágazik el,csak a csúcsú közelében, a virágzatnál. Levelei sokszorosan szárnyaltak-szeldeltek, keskeny-szálas, fűrészes szélű levélkékre tagoltak (leginkább a cickafark levelére hasonlít). Ezek nagyrészt tőállóak, de a száron is látható néhány kisebb levél. Virágai laza, legyező alakú bogernyőben nyílnak. Halványsárga színűek, a rózsafélékre nem jellemző módon hat szirom alkotja őket, illetve sok porzó szál. Ezek a porzók hosszabbak a szirmoknál, így kissé borzas „megjelenésű” lesz a növény tőlük. A még ki nem nyílt virágok bimbója jellegzetesen rózsaszín. Termése aszmagcsokor. Májustól egészen augusztusig rátalálhattunk kecses virágaira réteken, legelőkön, pusztákon.

A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.                             A pénzlevelű lizinka kúszó növekedésű, elheverő szárú évelő növény, 10-50 centiméter hosszú hajtásokkal. A levelek átellenesen állnak, egy síkba rendeződnek, többnyire kerekdedek szívesek, ritkán tojás alakúak, tompák, mirigyesen pontozottak, 1,5-2 centiméter szélesek. A virágok egyesével fejlődnek a középső levelek hónaljában. A párta 1,5-2 centiméter széles és napsárga színű, cimpái 8-18 milliméter hosszúak, belül sötétvörös mirigyekkel pontozottak. A csészecimpák szélei átfedik egymást.

Fenékpuszta (Valcum) római romjai

Ahogyan a földvárakat lomb mentes időben érdemes felkeresni, a romokat sem szabad a túraprogramba bevenni, amikor nagy a fű, és néha vállig érő gaz van. Nem érdemes még csak gondolni arra sem, hogy megnézi az ember.
Az összefirkált, és megfakult táblán próbáltam tájékozódni.

Először a déli erődkaput kerestem fel, ahova egy jól járható út vezetett, de a megmaradt romokat a fű teljesen benőtte.

A kastély lakatlan romos állapotú.

A térképen gabonaraktárnak nevezett romok bejáratánál kevés kaszálással találkoztam. Valami látható volt. Az ókeresztény bazilika a fűből alig látszott ki.

Legvégén a kutat próbáltam megkeresni. A kút azonban nagyon veszélyes állapotban van. Egy bodzabokor tövében találtam meg GPS segítségével. Ha csak a bodzavirág szedéssel foglalkozom könnyen beleeshettem volna. A sok gaztól nem lehetett a szélét látni, még csak azt sem, hogy mennyire mély.

A Balaton felőli madármegfigyelő állomás teljesen elhagyatott állapotban volt. A kilátóról gyönyörű panoráma terült a szemem elé, melyet talán az alábbi fotó nem is annyira érzékeltet, mint amilyennek láttam.

A kis cickányt sajnos elkapták. Az arasznyi fiatal állat fürge volt alig bírtam megörökíteni.





Autómhoz visszamenet egy szatyor bodzavirágot szedtem, melyből finom bodzaital készült. Ősszel újra fogok próbálkozni.

 Interneten talált irodalom:
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Keszthely-Fenékpuszta

A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.

http://www.keszthely.hu/latnivalok/fenekpuszta_valcum_romai_romjai
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Keszthelytől kb. 5 km távolságban található a 71-es út mentén.
Aquincumot az anyaországgal, Itáliával összekötő legrövidebb út a mai Székesfehérvár, Veszprém, Tapolca érintésével jutott el Keszthelyig, ahol Fenékpusztánál kelt át az út a mainál nagyobb Balaton vizén. A fontos út biztosítására veteránokat, kiszolgált katonákat telepítettek Keszthely területére. Valószínű, hogy a népességnövekedés kapcsolatban állt a terület legnagyobb objektumának, a római erődnek a megépítésével. A helyén már korábban is állt egy település. A fenékpusztai erőd lakói nem menekültek el, életük az V. század derekáig zavartalan volt, bár a vidék 433-tól a hun birodalomhoz tartozott. Attila halála után (456) germán törzsek uralma alá került a régió.
Az erőd épületei nagyrészt még mindig a föld alatt vannak, maradványai közül csak három látható: a déli kapu, az egykori bazilika és egy raktárépület. A Festetics major épületeit 1820 körül emelték klasszicista stílusban. Különösen híressé vált a Festeticsek fenéki ménese. Az Újmajorban született Petőfi Sándor felesége Szendrey Júlia 1828-ban, kinek apja ez idő tájt a Festetics uradalom tiszttartója volt. Szülőházára 1909-ben került emléktábla.

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/keszthely_fenekpuszta/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/tortenelmi-emlekhelyek/valcum---romai-romok--keszthely-fenekpuszta-.html
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kastély és a Ménes története
A tizennyolcadik század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített - ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára.
A folyamatos építkezéseknek hála egyre fejlődött a terület: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak
A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.
http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2434&kId=2434





További képek itt.

Keszthely - Festetics kastély

Keszthely - Festetics-kastély - tolnai gróf Festetics György és jakabházi Sallér Judit kastélya 1791. (a „kis magyar Weimar”), majd tolnai herceg Festetics Tasziló magyar herceg és főpohárnokmester, főudvarmester és Lady Mary-Victoria Douglas-Hamilton egykori otthona.

Képek itt.

Hévizi séta II.

Képek itt.

Törökkoppány - Patkókút – Szorosad

Törökkoppány - Patkókút – Szorosad 
18.5 km      

Törökkoppányban idén most vagyok először. Kaposvári túratársaimmal indultam neki az útnak. Ők busszal jöttek, én Szorosadnál szálltam fel hozzájuk. Tavaly nagyon megszerettem a Patkókút nevű helyet, ezért úgy döntöttem most sem hagyom ki ezt a túrát. A csoport Törökkoppányban a helybéli presszóban kezdett, én szomjamat a kútból oltottam barátaimmal.

A templomot egy hölgy nagyon meg szerette volna nézni, ezért a túravezetőnkkel nagyon kellemetlen szóváltásba keveredett. Régi túravezetőm mondta, hogy nem szeret velük menni, mert mindig akad köztük összeférhetetlen egyén, akikhez nem tud alkalmazkodni. Gondolom az ilyen esetekre célzott, mert „rikács” tényleg kellemetlen volt.

Az eset kapcsán utána néztem érdemes-e megnézni-e a templomot. Ezt találtam:
Törökkoppány és a Koppány-völgyének egyik legjelentősebb műemléke a község központjában álló, középkori eredetű római katolikus templom. A templom északi széksekrestyéjében a Helytörténeti Múzeum helyisége nyílik, amelyben a község nép- és egyházművészeti emlékeit rendezték be. A templom és a község török-kori történetének érdekes és értékes darabja a törökkori mosdómedence. 
Ezek alapján úgy látom érdemes lett volna megnézni belülről is a templomot.

Gül Baba szobrot is már számtalanszor láttam. Koppány vezér szobrát csak az érintőpont miatt érdemes felkeresni. A régi malomkövet elhagyva a Koppány patakon átkelve indultunk neki a zöld jelzésen a kápolnához. Útközben egy 2-30 cm-es lábatlan gyíkot sikerült lefotóznom. Eddig még csak tankönyvekben láttam ilyen állatot.

A kápolna melletti pihenőben elidőztünk. Katica leszedte az idei első cseresznyét, ami nagyon finom volt. Jól esett. A magaslesről a somogyi dombok gyönyörűek voltak, de mégsem hegyek, melyek után szívem már nagyon vágyik. Az úttörőtáborba a szántáson keresztül vágva értünk le. Ekkor vettem észre, hogy a GPS-t elfelejtettem bekapcsolni. Az eddig készült képek GPS koordinátái nem is lettek megadva.

Az úttörőtábor után első utunk a Cseszmei erdőben található Török-kúthoz vezetett. A Török-kút lépcsőszámolgatási problémája már ismerős volt. Ebéd után tovább indultunk, de nem tudtuk ki várt kire. Levágva egy emelkedőt, utunkat folytattuk a Gyertyános forráshoz. Túravezetőnek javasoltam egy rövidítést, melyet elfogadott. Hol kezdődik és mi tekinthető a lépcsőnek? Ezt nem is olyan könnyű meghatározni.

Érdekes módon a Gyertyános forrásnál a képek rosszul sikerültek nekem és barátaimnak is, talán a sötétség miatt. A Tölgyes-tövisescincért a Gyertyános forrást megközelítő aszfalton fotóztam le.

 A hunyadi háznál vártak már bennünket azok, akik a Gyertyános forráshoz nem jöttek le. Innen utunkat újra együtt folytattuk.

Patkókútnál a csövön nem jött ki víz így nem lehetett belőle inni. A békalencsés tó és környéke most is ámulatba ejtett annyira gyönyörű volt.

 A tó melletti pihenőben hedonásztunk. A nagy nyárfát megmutattam a többieknek.

Öt ember kellett hozzá, hogy körülérjék. A többiek Valkó fele mentek én meg vissza az autómhoz Szorosadra. Útközben horhos, kígyó (beazonosításom szerint erdei sikló), szép kilátás gyönyörködtetett meg.

A kígyó láttán megijedtem és újra megfogadtam nem megyek egyedül. Az erdei sikló félelmetes volt mert akkor még nem tudtam kivel állok szemben. Engem Nagybakónaknál ijesztgettek a kígyókkal, akkor nagyon féltem, és azóta is borzongva gondolok ezekre az élőlényekre.
Hamar minden gond nélkül leértem a kocsimhoz. A többiek sokat vártak a buszra és jóval később értek haza mint én.

További képek itt.                                                       Szabó Laci képei itt.

Hévizi séta I.

 A Hévízi-tó a világ legnagyobb természetes, vulkáni eredetű, gyógyhatású termálvizes tava, biológiailag jelenleg is aktív. Hűvös reggeleken párába burkolózik, ez pedig amellett, hogy csodálatos látvány, a víz lehűlését is megakadályozza, ezért itt egész évben lehet fürdőzni. A víz legnagyobb mélysége 38 méter, a több ezer éves, változó hőmérsékletű karsztforrások napi 86 millió liter vizet lövellnek a felszínre. Fürdés közben az ember testét apró buborékok borítják be, a rátapadó "hévízi korpa" pedig kifejti gyógyító hatását. A víz kéntartalma reumatikus bántalmak kezelésében segít, valamint kiválóan alkalmas baleseti sérülések, törések utókezelésére is.
 

Különlegességét fokozzák a víz felszínén lebegő lila, kék és fehér indiai tündérrózsák, melyeket még 1898-ban Lovassy Sándor telepített a tóba.

A tónak két kifolyása van. A Festetics bejárat mellett vezetődik el a tó vizének nagyobb része. Elvezető csatornában előszór kék, majd lila virágokat figyeltem meg. Legvégén már csak fehér tündérrózsa volt, melyet a tóban nem láttam. A gátat hatalmas gaz nőtte be ezért a vizet nehéz volt megközelíteni.

A Berki sétaúton indultam el egy 2.5 km-es  ismeretterjesztő útvonalon. Ez Hévíz melegvizű tavától, a Hévízi kifolyó kezdeti szakaszától indul, Békavár elnevezésű természetvédelmi bemutató központig vezet.  A sétaút létrehozásának célja, hogy a látogató bepillantást nyerjen a láp sok évszázados használatának folyamatába, érzékelje a láp világának összetettségét. 







A bemutató központot nem sikerült megtalálnom. Utam végén nagy élmény volt, hogy az őshonos fehér tavirózsát is láttam a
kifolyóban.

Libapimpó (Potentilla anserina)A pimpók a rózsafélék családjának egyik nemzetsége. Virágaik sárgák vagy fehér színűek. Többnyire kis termetűek, sok fajuk kúszó, földön heverő szárú.

Levelei Páratlanul szárnyaltak, 13-23 tojásdad, nyél nélküli fűrészes szélű levélkéből állnak. A magányos virágok élénksárgák, nagyon rövid kocsányon nyílnak. Öt sárga, enyhén kicsípett csúcsú, fordított szív alakú szirom levél alkotja őket. Sok sárga porzója van. Termése aszmagcsokor, de legyökeresedő szárával is terjed. Legelőkön, utak szélén és réteken virágzik. Áprilistól virágzik, egész nyáron keresztül.

 

Gyűjtése

Gyűjtendő az egész virágos növény, májustól őszig, vigyázva, hogy gyökeres rész ne kerüljön az áruba. Kerüljük az országutak szélén termő növények gyűjtését, mert nagyon porosak. Ha mégis innen gyűjtjük, feltétlenül mossuk meg a növényt. Padláson vékony rétegben terítsük szét, és szárítsuk addig, amíg a vastagabb szárrészek is könnyen törhetővé válnak.

Gyógyhatása

Főzetét gyomor illetve bélvérzés, hasmenés, bélhurut, gyomorfekély és bélfekély ellen használják, illetve ülőfürdőt készítenek aranyér( Enterocolitis ) ellen, minden természetű mestruaciós zavarokra, minden természetű vérzésre (külső-belső), nagy menyiségű menstruációs vérzésre (Hypermenorrhoea) /fájdalmakra, Leucorheea (fehérfolyás), Dysmenorrhea (fájdalmas menstruáció), gyomor fájdalmakra, vérszegénységre, artritisz (ízületbetegségek), mindenféle természetű nőgyógyászati bajokra, hasi fájdalmakra, méh fájdalmakra, hasmenésre, gyomorgörcsökre, ekcémara, foginygyulladás, szem könnyezésére, csontritkulásra, vesekő esetén, égés vagy fagyás esetén, iny gyulladás esetén, vastagbél- vagy méhrák esetén, ''seborrheás'' bőrre, bélféregre, bőrfekélyekre, rendszertelen menstruáció esetén.




Képek itt.