2015. december 30., szerda
2015. november 11., szerda
2015. október 28., szerda
BK12 Gyenesdiás - Vonyarcvashegy
A Keszthelyi-hegység felső-triász kori dolomittömbjét Gyenesdiás
északkeleti határában több jelentős méretű, mára már felhagyott kőfejtő
tárja fel. A kőzet szürkésfehér porló, murvásodó dolomit, néhány helyen
koncentrált vasasodással találkozunk. Ásványkínálata a dolomit apró
üregeihez, a kőzet repedéseihez kapcsolódik.
. A régóta felhagyott kőfejtőket a természet már jórészt visszahódította, főként feketefenyő-erdők formájában. A keleti bányaudvar különösen látványos, főként a csapadék munkájának köszönhetően.
(forrás)
Kötelező fotók:
Varsás-hegy, Festetics-kilátó
Pető-hegy, Berzsenyi -kilátó
További képek itt.
. A régóta felhagyott kőfejtőket a természet már jórészt visszahódította, főként feketefenyő-erdők formájában. A keleti bányaudvar különösen látványos, főként a csapadék munkájának köszönhetően.
(forrás)
Kötelező fotók:
Varsás-hegy, Festetics-kilátó
Pető-hegy, Berzsenyi -kilátó
További képek itt.
2015. augusztus 8., szombat
2015. augusztus 1., szombat
2015. július 31., péntek
2015. július 30., csütörtök
2015. július 29., szerda
2015. július 28., kedd
2015. július 12., vasárnap
2015. július 2., csütörtök
BK6 Aszófő - Tihanyrév
Vad pórsáfrány
(Cenchrus pauciflorus)
(Cenchrus pauciflorus)
A valódi sáfrány egy Crocus faj bibéje, drága és ritka fűszernövény, melyet főképp ételek színezésére használnak. Helyettesítésére a pórsáfrányt használják.
30-70 cm magasra megnövő, merev szárú évelő. Levelei kétfélék: az alsók hasogatottak, tőlevélrózsát alkotnak (pl. pitypang vagy oroszlánfog), a felsők szintén hasogatottak vagy osztottak. A levelek vastagok, bőrneműek, fényes felületűek, merev, szúrós tövisekben végződnek. A fészekpikkelyek is szúrósak. A „fegyverkezés” oka a növény élőhelye: többnyire nyílt gyepek, rétek virága, ahol a legelő állatok ellen védekezik töviseivel. A levelek bevonata pedig csökkenti a párologtatás mértékét a napsütötte réten. Sárga színű fészekvirágzata magányosan ül a szár csúcsán, szúrós fészekpikkelyek védelmében. Termése kaszat.
Fehér szamárkenyér (echinops sphaerocephalus)
További képek itt.
Kötelező fényképek:
Sajkod, Németh László emlékház
Szürkemarha gulya és a Belső-tó
Aranyház-gejzírkúp
2015. június 27., szombat
2015. június 25., csütörtök
BK5(2) Aszófő - Tihany
Magas kígyószisz (Echium italicum)
Érdeslevelűek (Boraginaceae) családba tartozó faj.
Pártája fehér vagy halványlila. A virágzat alsó részén az oldalágak elágazók. Gyakran túlnövi az egy méteres magasságot. Száraz gyepekben él. Júniustól szeptemberig virágzik.
Terjőkekigyószisz
(forrás: http://gyogynovenykodex.hu/Gyogynoveny/TERJoKEKiGYoSZISZ/97) Érdeslevelűek családjába tartozó, kétéves növény. Gyökerei belül pirosak. Egyenes egyszerű, szúrós, szára, serteszőrökkel borított. Hosszú, keskeny ép szélű tőlevelei tőlevélrózsában állnak, az alsó szárlevelei nyelesek a felsők ülők. Júniustól augusztusig nyíló kék harang alakú, hosszúbibés virágai a szár végén fűzérben állnak.
Eurázsiában őshonos faj, hazánkban kőtörmelékes talajokon, parlagokon, kaszálókon, réteken, legelőkön, utak mentén elterjedt szúrós, vadon élő kétéves növény.
Hasznosítása
Antibakteriális hatása kísérletileg is igazolódott. Gyógyteája értisztító, vérnyomás szabályozó, bélrenyheség és, tejszaporító hatású. Fiatal hajtásait salátaként fogyasztjuk. Májkárosító hatású pirrolizidin alkaloid tartalma miatt, csak a vizes kivonatát használjuk házilag.
Hatóanyaga
Allantoin, alkaloidok, (likopszamin, helioszupin, aszperumin)baktérium ölő anyagok, cseranyag, glikozida, keserűanyag pirrolizidin.
Gyűjtése
Virágzás kezdetén a föld feletti hajtásának a felső 40 cm hosszú részét, júniustól augusztusig gyűjtjük. Aprítva szárítjuk árnyékos, szellős helyen. Beszáradási arány 5:1. Hazánkban is mindhárom kígyósziszfaj terem a magas kígyószisz védett (Echium italicum L.) fehér, halványlilás virágú. A piroskígyószisz (Echium russicum Gmel.,syn.E.rubrum Jacq.) virága sötétpiros.
Mezei csormolya (Melampyrum arvense)
A Melampyrum nemzetség tagjai a tátogatók közé tartoznak, a családon belül a felső ajak visszahajló széle alapján ismerhető fel. A csormolyák élősködők.
A Kéküstökű csormolyához igen hasonló faj, de színes, feltűnő murvalevelei nem kékek vagy lilák hanem bíbor rózsaszínűek. Vékony, felálló szárár dúsan borítják a szálas-lándzsás, ép szélű, ölő levelek, melyek kettesével, keresztben átellenesen helyezkednek el a száron. A szárcsúcs felső harmadában-negyedében láthatók a már említett színes, hegyes csúcsú, fűrészes szélű murvalevelek, melyek első pillantásra a virágzat részének tűnnek. A virágzatot valójában a sárga színű, fürtben nyíló, zigomorf virágok alkotják. Május ás június hónapokban virágzik nyílt, napos réteken, gyepeken.
forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/mezei-csormolya.html
Kötelező képek:
Apáti templomrom
Gejzír-mező
Akastó-domb (Gejzirit sziklák)
További képek itt.
.
Érdeslevelűek (Boraginaceae) családba tartozó faj.
Pártája fehér vagy halványlila. A virágzat alsó részén az oldalágak elágazók. Gyakran túlnövi az egy méteres magasságot. Száraz gyepekben él. Júniustól szeptemberig virágzik.
Terjőkekigyószisz
(forrás: http://gyogynovenykodex.hu/Gyogynoveny/TERJoKEKiGYoSZISZ/97) Érdeslevelűek családjába tartozó, kétéves növény. Gyökerei belül pirosak. Egyenes egyszerű, szúrós, szára, serteszőrökkel borított. Hosszú, keskeny ép szélű tőlevelei tőlevélrózsában állnak, az alsó szárlevelei nyelesek a felsők ülők. Júniustól augusztusig nyíló kék harang alakú, hosszúbibés virágai a szár végén fűzérben állnak.
Eurázsiában őshonos faj, hazánkban kőtörmelékes talajokon, parlagokon, kaszálókon, réteken, legelőkön, utak mentén elterjedt szúrós, vadon élő kétéves növény.
Hasznosítása
Antibakteriális hatása kísérletileg is igazolódott. Gyógyteája értisztító, vérnyomás szabályozó, bélrenyheség és, tejszaporító hatású. Fiatal hajtásait salátaként fogyasztjuk. Májkárosító hatású pirrolizidin alkaloid tartalma miatt, csak a vizes kivonatát használjuk házilag.
Hatóanyaga
Allantoin, alkaloidok, (likopszamin, helioszupin, aszperumin)baktérium ölő anyagok, cseranyag, glikozida, keserűanyag pirrolizidin.
Gyűjtése
Virágzás kezdetén a föld feletti hajtásának a felső 40 cm hosszú részét, júniustól augusztusig gyűjtjük. Aprítva szárítjuk árnyékos, szellős helyen. Beszáradási arány 5:1. Hazánkban is mindhárom kígyósziszfaj terem a magas kígyószisz védett (Echium italicum L.) fehér, halványlilás virágú. A piroskígyószisz (Echium russicum Gmel.,syn.E.rubrum Jacq.) virága sötétpiros.
Bunkós hagyma
(Allium sphaerocephalon)
Nyílt, száraz gyepek védett, évelő hagymaféléje. Nevét a szár végén található bunkószerűen fejecskébe tömörülő virágzatáról kapta.
Egész Európában, illetve Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos faj. Virágzatán kívül különleges ismertetőjele az is, hogy hosszú, szálas levelei majdnem henger formára göngyölődnek össze. Valamint az, hogy a bordó-lila árnyalatú virágok között nincsenek sarjhagymák, és a porzók a lepellevek közül kilógnak. Nagy méretű virágzata miatt a kertészetekben is találkozhatunk nemesített változataival. Itt gyakran Allium descendens néven árulják. Létezik még több természetes alfaja is, ezek élőhelyükben illetve kisebb morfológiai tulajdonságokban térnek el az alapfajtól.
forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/bunkos-hagyma.html
(Allium sphaerocephalon)
Nyílt, száraz gyepek védett, évelő hagymaféléje. Nevét a szár végén található bunkószerűen fejecskébe tömörülő virágzatáról kapta.
Egész Európában, illetve Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos faj. Virágzatán kívül különleges ismertetőjele az is, hogy hosszú, szálas levelei majdnem henger formára göngyölődnek össze. Valamint az, hogy a bordó-lila árnyalatú virágok között nincsenek sarjhagymák, és a porzók a lepellevek közül kilógnak. Nagy méretű virágzata miatt a kertészetekben is találkozhatunk nemesített változataival. Itt gyakran Allium descendens néven árulják. Létezik még több természetes alfaja is, ezek élőhelyükben illetve kisebb morfológiai tulajdonságokban térnek el az alapfajtól.
forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/bunkos-hagyma.html
Mezei csormolya (Melampyrum arvense)
A Melampyrum nemzetség tagjai a tátogatók közé tartoznak, a családon belül a felső ajak visszahajló széle alapján ismerhető fel. A csormolyák élősködők.
A Kéküstökű csormolyához igen hasonló faj, de színes, feltűnő murvalevelei nem kékek vagy lilák hanem bíbor rózsaszínűek. Vékony, felálló szárár dúsan borítják a szálas-lándzsás, ép szélű, ölő levelek, melyek kettesével, keresztben átellenesen helyezkednek el a száron. A szárcsúcs felső harmadában-negyedében láthatók a már említett színes, hegyes csúcsú, fűrészes szélű murvalevelek, melyek első pillantásra a virágzat részének tűnnek. A virágzatot valójában a sárga színű, fürtben nyíló, zigomorf virágok alkotják. Május ás június hónapokban virágzik nyílt, napos réteken, gyepeken.
forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/mezei-csormolya.html
Kötelező képek:
Apáti templomrom
Gejzír-mező
Akastó-domb (Gejzirit sziklák)
További képek itt.
.
2015. június 16., kedd
2015. június 10., szerda
BK5(1) Balatonfüred - Aszófő (Tihany)
Magyar zsálya (Salvia aethiopis) Ajakosok (Lamiaceae) caladjába tartozó faj
Fehérvirágú zsályáink egyike.
Hasonló faj:
Osztrák zsálya (Salvia austriaca) A magyar zsálya szőrzete gyapjas (=kuszán egymásba fonódó szálak), az osztráké bozontos (mint a borosta).
forrás: http://novenyalbum.hu/taxon.php?t=faj&id=12&h=1
Az egyik legfontosabb, amit a zsályáról tudnunk kell, hogy többféle típusa is ismert. Az ún. orvosi zsálya (Salvia officinalis) Dél-Európában vadon termő, jellegzetes illatú, kesernyésen aromás ízű gyógynövény. A növényt már az ókori görögök és rómaiak is ismerték és használták – kezdetben csupán tartósításra – azonban gyógyhatásai is hamar ismertté váltak, melyre latin neve is utal. Salvia magyarul annyit tesz: 'gyógyítani'. Mivel segíti az emésztést, fűszerként különböző zsíros ételeket ízesíthetünk vele.
A zsálya fő hatóanyagai a növény illóolajában találhatók, melynek fő komponense a mérgező tujon (30–50%), cineol, borneol, továbbá tartalmaz cserzőanyagot, tritepéneket, keserű anyagot, ösztrogén anyagokat, valamint a nikotinsav amidját is. Fontos tudnunk, hogy lehetséges mérgező hatása miatt az orvosi zsálya illóolaja nem használható gyógyításra. Ilyen célokra sokkal alkalmasabb a muskotályzsálya (Salvia sclarea), amely tartalmazza az orvosi zsálya minden jótékony tulajdonságát, ám nem mérgező.
Megfelelő módon alkalmazva a zsálya rendkívül hasznos gyógynövény. Forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmánál fogva mandula- és torokgyulladás, köhögés, rekedtség ellen használható, öblögetőként pedig szájüreggyulladás, illetve gennygócos fogak kezelésére alkalmas. (A mérgező tujon kb. öt perc főzéssel elillan.) Éhgyomorra fogyasztva a meleg zsályatea csökkenti a vércukorszintet, keserű íze miatt pedig kitűnő étvágyjavító. Csökkenti a gyulladást, izzadást, Összehúzó és antibiotikus hatása is van. Az egyik legjobb vértisztító gyógynövény, különösen ekcéma, köszvény és nehezen gyógyuló sebeknél. Aranyeres bántalmaknál ülőfürdők készítésére javasolt, külsőleg pedig sebek gyógyítására és nedvező ekcémára alkalmas. Ellazítja az emésztőszervek izomzatát, így elősegítve a könnyebb emésztést és nyugtatja a bélgáz vagy gyomorfájás miatt háborgó emésztőrendszert. Jótékonyan hat a pikkelysömör okozta gyulladásoknál és más egyéb bőrbetegségeknél. Az égési seb gyorsabban gyógyul és csökken a viszkető, égető érzés is általa. Fiatalosan tartja a bőrt, szabályozza a faggyúkiválasztást ezáltal csökkentve a pattanásosodást. Ha a fejbőrbe masszírozzuk, elmúlhat a korpásódás és csökken a hajhullás.
forrás: http://nepgyogyaszat.com/nepgyogyaszat-gyogyirei/zsalya.html
Képek itt.
2015. június 8., hétfő
Rádpuszta - Irmapuszta
XIII. századi románkori templom Rádpusztán
Nagyon jó leírás olvasható Kapui Ferenc tollából a Balatoni romok blogjában. Érdemes felkeresni ezt az oldalt.
Forrás: http://balatoniromok.blogspot.hu/2012/03/latrany-radpusztai-templomrom.html
Sikerült a sekrestyébe is bejutnom, mert rosszul zárták be. Sajnos nem vettem észre, hogy a sötétben az ablakról nem sikerült tökéletes képet készítenem. Az alakon beszűrődő kép nagyon érdekes hangulatot árasztott.
További képek itt.
Nagyon jó leírás olvasható Kapui Ferenc tollából a Balatoni romok blogjában. Érdemes felkeresni ezt az oldalt.
Forrás: http://balatoniromok.blogspot.hu/2012/03/latrany-radpusztai-templomrom.html
Sikerült a sekrestyébe is bejutnom, mert rosszul zárták be. Sajnos nem vettem észre, hogy a sötétben az ablakról nem sikerült tökéletes képet készítenem. Az alakon beszűrődő kép nagyon érdekes hangulatot árasztott.
További képek itt.
2015. június 7., vasárnap
2015. június 3., szerda
2015. május 29., péntek
2015. május 27., szerda
BK4(2) Csopak-Balatonfüred
Keserű pacsirtafű (Polygala amara)
Kicsi, vékony szárú évelő.
Levelei szálasak, lapát alakúak vagy lándzsásak ép szélűek, hegyes
csúcsúak, dúsan borítják a szárat, szórtan helyezkednek el rajta.
Levélnyelük nincs, ülőek. A kék vagy lila színű virágok szárvégi fürtöt
alkotnak. A virág szerkezete nagyon érdekes, kissé a pillangósok
virágára emlékeztet (ugyanabba a rendbe – Fabales – tartoznak). Két
szirom evezővé módosult, a többi sisakszerűen összeborul, illetve
néhány, vékony cimpákra hasadt, rojtos szirom kilóg közülük. Termése
kicsi tok. Május-júniusban virágzik nyílt réteken. Gyógynövény, mint
nevében is szerepel, keserű anyagokat tartalmaz, ezek étvágyjavító
hatásúak.
Piros gólyaorr (Geranium sanguineum).
Kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus)
Árlevelű len (Linum tenuifolium)
A termesztett lenfajok 80-120 cm magasra nőnek meg. A vadon élő fajok
alacsonyabbak,az árlevelű len 30-50 cm-re nő meg. Az egész növény
kopasz, szára vékony elágazó. Levelei aprók, szálasak, ép szélűek, a
száron szórtan állnak. Virágai fehérek vagy halványlila árnyalatúak, a
szirmok erezete egy kicsit erősebb, mint az alapszín. Termése gömbölyű
tok. A lenféléket nem érdemes csokorba szedni, egyrészt mert védett
fajok is vannak köztük (mint az árlevelű is, eszmei értéke 5000 forint),
másrészt igen hamar lehullanak a törékeny szirmok. Május-június
hónapokban virágzik, nyílt réteken, parlagon maradt földeken, szántókon
találkozhatunk vele. forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/arlevelu-len.html
Szakállas csormolya (Melampyrum barbatum)
Hengeres szára a felső harmadban dúsan elágazik. Levelei lándzsa
alakúak, csipkés vagy fűrészes szélűek, nyél nélküliek vagy rövid
nyelűek. A levelek hónaljában, a szár felső részén elnyúlt fürtben
nyílnak a sárga, forrt pártájú virágok a feltűnő murvalevelek között.
Június vége és augusztus között virít réteken, útszéleken. forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/szakallas-csormolya.html
Érdekes színváltozat. A lila lehet, hogy mezei csormolya
Kötelező fénykép:
Jókai kilátó
Képek itt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)