A következő címkéjű bejegyzések mutatása: májvirág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: májvirág. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 4., szombat

Aszófő - téltemető


Aszófő központjában található a Szent László nevére szentelt katolikus templom, amely klasszicista stílusban épült 1832-1834 között





Háttérben a Tihanyi-félsziget



A távoli hegy csúcsán a Zádor-vár.


A sárga jelzés mellett egy neve nincs forrás.




Az Aszófői-séd völgyének felső szakaszán az erdőtársulás természet közelibb itt található a májvirág (Hepatica nobilis) és

















 a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).














Aszófőhöz közelebb található a téltemető (Eranthis hyemalis) hazánk egyik legnagyobb állománya, kiemelkedő botanikai érték.
















További képek itt




2015. március 14., szombat

Kadarkút - Somogyszentimre - Vári domb





 További képek itt.

https://picasaweb.google.com/110707593898817886033/20150314Somogyszentimre_var





 









Májvirág (Hepatica nobilis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.



 






Enyhén mérgező növény, de gyógyhatása is ismert, máj, epe, vese és hólyag megbetegedések esetén alkalmazták. Egyetlen hazai fajjal sem téveszthető össze, virágai és levelei egyaránt nagyon jellegzetes.
Három karéjú levelei nyélen ülnek. Ezeknek alapján még virágtalan állapotban is könnyen felismerhető. A levelek nem tűnnek el a virágzást követően, hanem akár a téli fagyokig is megmaradnak. A levélkaréjok széle ép. A karéjok csúcsa hegyesedő. A virágok öt-tíz centiméter magas száron magányosan ülnek. Általában hat, keskeny tojásdad szirmuk van, de ennél több is alkothatja a virágot. Színe többnyire lila, előfordulnak fehér vagy rózsaszín szirmú példányok is. A porzók fehérek. Termése aszmagcsokor. Kora tavasszal, lombfakadás előtt, márciusban virágzik. Hazánkban védett faj, eszmei értéke 2000 forint.(forrás)


 A szártalan kankalin vagy guggonülő kankalin (Primula vulgaris) egy Magyarországon is őshonos, a kankalin nemzetségbe tartozó növényfaj. Észak-Afrikában, a Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Európában él, Magyarországon a Dunántúlon nem ritka. Magyarországon védett növény, de kertekben is telepítik, és termeszthető is.


10–25 cm magas, lágyszárú növény. Visszás-tojásdad, 5–22 cm hosszú, vékony-ráncos lemezű levelei tőlevélrózsában állnak, fokozatosan a rövid, szárnyas nyélben keskenyednek, szélük kezdetben visszagöngyölt.
A 2,5–3 cm átmérőjű, kénsárga, csopros virágok magányosan állnak a tőkocsányok végén. A csészecimpák hegyesek, a sziromleveleken öt-öt narancssárga folt van. A párta csöve hengeres, hosszabb, mint a karimája. A virágokban sok a nektár, ezért előszeretettel gyűlnek rájuk a méhek és a korai citromlepkék. Március-áprilisban virágzik.
A kertészeti változatok virágai szinte bármilyen színűek lehetnek.
Termése toktermés. Olajos magvai ragacsos tapintásúak. (forrás)