Balatonszentgyörgy Csillagvár

Ez a csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló.

A Csillagvárról akkor olvastam először, amikor szakosztályom Balatonszentgyörgy érintésével vezetett túrát, de ezt a múzeumot nem nézték meg. Bosszankodtam, mert épp egy túra lényegét hagyták ki, a környék érdekességének a felkeresését. Kedvenc túravezetőm megígérte, hogy majd ő elvisz egy túrára, mely a Csillagvárat is érinti. Hát ezt azóta is várom. A sors úgy hozta, hogy Hévízre kaptam beutaló, Balatonszentgyörgyön áthaladva az út mellett megpillantottam az eligazító táblát: Csillagvár. A következő alkalommal, amikor arra jártam fel is kerestem, igaz nem gyalog, hanem kocsival. A múzeum a főúttól kb. 2 kilométerre található.

Kiállítások

Kapun belépve jobb oldalt öt fából készült, már kicsit megkopott állapotú emlékművet láttam, mely történelmünk sötét foltjaira emlékeztettek.:

Muhi csata  1241

Rákóczi szabadságharc  1711  

Trianon 1920

népszavazás 2004

forradalom 1956

 

Tovább haladva a Csillagvárról egy nagy hajó makettje terelte el a figyelmemet. Gróf Festetics György 1797-ben építtette akkori idők legnagyobb 33 m hosszú Phoenix nevű kétárbocos vitorlás hajóját, ennek a 1:7 arányú makettje volt a figyelemelterelő. Ez a gálya, mint a Balaton nevezetessége, hamarosan országos hírre tett szert. A tó két vége közötti áruszállítás sokkal gyorsabb és olcsóbb volt a vízen, mint a szárazföldi utakon. A Festeticsek hajói Keneséig faárut, visszafelé, messzi bányákból odáig kocsin érkező, sót szállítottak.

 A hajó mögött a Csillagvár fehér épülete látszik.

A Csillagvár nevét a légi felvételeken jól látható csillag alakjáról kapta. Az épület alaprajzán is jól láthattuk a csillagalakot és hogy oldalfalai szabálytalan alakúak.

Gróf Festetics László 1820-1821-ben vadászháznak építette, a környező erdőségekben lévő vadállatok miatt. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori várra hasonlított.  A helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.




A Csillagvárat körüljárva próbáltam megörökíteni az építmény csillag alakját. Látszik, hogy az oldalfalak szabálytalanok, lőrésszerű ablakok erődítménynek mutatják az épületet.
A sok bokor, a nagy fák azonban nagyon elrejtették a vár szabálytalan külsejét.

Alább balról jobbra haladva tekinthető meg fotóimon a Csillagvár.

  

  

Földszinten a bejárattól jobbra található a 30 méter mély kút. A váraknál és erődítményeknél nagyon fontos az ivóvíz ellátás biztosítása.

A szobákban a XVI. század somogyi tájára jellemző életképek láthatók panoptikumszerűen. Például a lakomázó vitézek, őrséget teljesítő katonák, falusi kovács, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyok, falusi pappal vitázó várkapitány. A konyha eredeti állapotban maradt fenn.

Felső szintre minaret-szerű csiga-lépcső vezet. Itt különböző egyenruhákba öltöztetett babák sorakoznak.

  Pincébe, mely görög-kereszt alakú, szintén a csigalépcsőn juthatunk le. A pincében baba és plüssállat kiállítás látható.

A játszótér és az állatsimogató kimondottan gyerekparadicsom jelleget ad a múzeumnak. A kovácsolást és íjászatot is ki lehet próbálni. A parasztház és kocsma épülete régi szerszámokkal volt tele. A lapicka és a kacér szavakkal itt ismerkedtem meg. A szavak jelentése a képtárban megnézhető.

Amíg végigmentem a múzeumon és szemlélődtem, mindig a bejárati emlékművek jártak az eszemben és azt, hogy a népszavazás is vereségnek van elkönyvelve itt.

Azért is érdemes elmenni ilyen helyekre, mert nagyon sok gondolatot ébresztenek az emberben. Remélem túratársaim is megértik majd egyszer, hogy a múzeumokat, történelmi emlékhelyeket nem szabad kihagyni a túrákból.

Képek itt.