BK5(1) Balatonfüred - Aszófő (Tihany)

 Magyar zsálya (Salvia aethiopis) Ajakosok (Lamiaceae) caladjába tartozó faj

Fehérvirágú zsályáink egyike.

Hasonló faj: 
Osztrák zsálya (Salvia austriaca) A magyar zsálya szőrzete gyapjas (=kuszán egymásba fonódó szálak), az osztráké bozontos (mint a borosta).

forrás: http://novenyalbum.hu/taxon.php?t=faj&id=12&h=1

 Az egyik legfontosabb, amit a zsályáról tudnunk kell, hogy többféle típusa is ismert. Az ún. orvosi zsálya (Salvia officinalis) Dél-Európában vadon termő, jellegzetes illatú, kesernyésen aromás ízű gyógynövény. A növényt már az ókori görögök és rómaiak is ismerték és használták – kezdetben csupán tartósításra – azonban gyógyhatásai is hamar ismertté váltak, melyre latin neve is utal. Salvia magyarul annyit tesz: 'gyógyítani'. Mivel segíti az emésztést, fűszerként különböző zsíros ételeket ízesíthetünk vele.
A zsálya fő hatóanyagai a növény illóolajában találhatók, melynek fő komponense a mérgező tujon (30–50%), cineol, borneol, továbbá tartalmaz cserzőanyagot, tritepéneket, keserű anyagot, ösztrogén anyagokat, valamint a nikotinsav amidját is. Fontos tudnunk, hogy lehetséges mérgező hatása miatt az orvosi zsálya illóolaja nem használható gyógyításra. Ilyen célokra sokkal alkalmasabb a muskotályzsálya (Salvia sclarea), amely tartalmazza az orvosi zsálya minden jótékony tulajdonságát, ám nem mérgező.
Megfelelő módon alkalmazva a zsálya rendkívül hasznos gyógynövény. Forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmánál fogva mandula- és torokgyulladás, köhögés, rekedtség ellen használható, öblögetőként pedig szájüreggyulladás, illetve gennygócos fogak kezelésére alkalmas. (A mérgező tujon kb. öt perc főzéssel elillan.) Éhgyomorra fogyasztva a meleg zsályatea csökkenti a vércukorszintet, keserű íze miatt pedig kitűnő étvágyjavító. Csökkenti a gyulladást, izzadást, Összehúzó és antibiotikus hatása is van. Az egyik legjobb vértisztító gyógynövény, különösen ekcéma, köszvény és nehezen gyógyuló sebeknél. Aranyeres bántalmaknál ülőfürdők készítésére javasolt, külsőleg pedig sebek gyógyítására és nedvező ekcémára alkalmas. Ellazítja az emésztőszervek izomzatát, így elősegítve a könnyebb emésztést és nyugtatja a bélgáz vagy gyomorfájás miatt háborgó emésztőrendszert. Jótékonyan hat a pikkelysömör okozta gyulladásoknál és más egyéb bőrbetegségeknél. Az égési seb gyorsabban gyógyul és csökken a viszkető, égető érzés is általa. Fiatalosan tartja a bőrt, szabályozza a faggyúkiválasztást ezáltal csökkentve a pattanásosodást. Ha a fejbőrbe masszírozzuk, elmúlhat a korpásódás és csökken a hajhullás.
forrás: http://nepgyogyaszat.com/nepgyogyaszat-gyogyirei/zsalya.html





Képek itt.

BK4(2) Csopak-Balatonfüred

Keserű pacsirtafű (Polygala amara)

Kicsi, vékony szárú évelő. Levelei szálasak, lapát alakúak vagy lándzsásak ép szélűek, hegyes csúcsúak, dúsan borítják a szárat, szórtan helyezkednek el rajta. Levélnyelük nincs, ülőek. A kék vagy lila színű virágok szárvégi fürtöt alkotnak. A virág szerkezete nagyon érdekes, kissé a pillangósok virágára emlékeztet (ugyanabba a rendbe – Fabales – tartoznak). Két szirom evezővé módosult, a többi sisakszerűen összeborul, illetve néhány, vékony cimpákra hasadt, rojtos szirom kilóg közülük. Termése kicsi tok. Május-júniusban virágzik nyílt réteken. Gyógynövény, mint nevében is szerepel, keserű anyagokat tartalmaz, ezek étvágyjavító hatásúak.




 
 Piros gólyaorr (Geranium sanguineum).



 

Kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus)

Árlevelű len (Linum tenuifolium)

A termesztett lenfajok 80-120 cm magasra nőnek meg. A vadon élő fajok alacsonyabbak,az árlevelű len 30-50 cm-re nő meg. Az egész növény kopasz, szára vékony elágazó. Levelei aprók, szálasak, ép szélűek, a száron szórtan állnak. Virágai fehérek vagy halványlila árnyalatúak, a szirmok erezete egy kicsit erősebb, mint az alapszín. Termése gömbölyű tok. A lenféléket nem érdemes csokorba szedni, egyrészt mert védett fajok is vannak köztük (mint az árlevelű is, eszmei értéke 5000 forint), másrészt igen hamar lehullanak a törékeny szirmok. Május-június hónapokban virágzik, nyílt réteken, parlagon maradt földeken, szántókon találkozhatunk vele. forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/arlevelu-len.html

Szakállas csormolya (Melampyrum barbatum)

Hengeres szára a felső harmadban dúsan elágazik. Levelei lándzsa alakúak, csipkés vagy fűrészes szélűek, nyél nélküliek vagy rövid nyelűek. A levelek hónaljában, a szár felső részén elnyúlt fürtben nyílnak a sárga, forrt pártájú virágok a feltűnő murvalevelek között. Június vége és augusztus között virít réteken, útszéleken.

forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/szakallas-csormolya.html

Érdekes színváltozat. A lila lehet, hogy mezei csormolya














Kötelező fénykép:

 Jókai kilátó












Képek itt.