Felsőörs földtani kincsei, geotúra

    Az idén „Az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban” címet Felsőörs kapta meg, mert sokat tettek, hogy  hogy a Forrás-hegy Európa hírű feltárását bemutató geológiai tanösvény látogatható legyen és hogy tovább épüljön a Malom-völgyi tanösvény.  

    Ennek keretében a felsőörsi Civil Házban Dr. Budai Tamás és Dr. Vörös Attila tartott előadást Felsőörs földtani kincseiről.
    Ismeretterjesztő előadást terepbejárás követte, ahol a Szent Kereszt-hegyen található, látványos Miske-sziklához is ellátogattunk és érintettük a Malom-völgyi tanösvényt is. A túra végén megismerhettük a felsőörsi Forrás-hegy érdekességét is.

    Felsőörs K-i részét felső-perm és és alsó-triász képződmények alkotják, míg a Ny-i azoknál fiatalabb középső- és felső-triász rétegekből épül fel. A két területet egy közel  É-D-i csapású szerkezeti zóna választ el egymástól.






A katolikus templom arra a gerincre épült, amely  az alsó-triász rétegsor középső mintegy 20-30 méter vastag szakaszát alkotó Hidegkúti Dolomitból áll.

Dr. Budai Tamás a műemlék templom tövében
látható Hidegkúti Dolomit megdőlt rétegeit mutatja a hallgatóságnak.

Következő állomásunk a Malom-völgy K-i szélén levő Szent-Kereszt-hegy volt. A vörös homokkőből faragott feszület tövében a csoport egyek része megpihent, mert a Miske-sziklához nem fértünk be egyszerre. A kereszt előtt álló fiatal polgármester szóval tartott, míg várakoztunk.

Ezen a képen a Miske-szikláknál a két előadó látható:  Dr. Vörös Attila akadémikus és Dr. Budai Tamás térképező geológus, akik a ma élő tudósok közül a legtöbbet tették Felsőörs és környékének geológiai értékeinek feltárása, tudományos feldolgozása és népszerűsítse terén.

A feszülettől mintegy 30 méterre meredek sziklaborda emelkedik a Malom-völgy fölé, amelyet az Iszkahegyi Mészkő közel függőleges szerkezeti mozgások hatására élükre állított rétegei alkotnak. A sötétszürke , kalapálással bitumenszagot árasztó kőzetet örülök, hogy nekem is volt szerencsém megismerni.

Utunkat a Malom-völgyi tanösvény érintésével folytattuk, majd Felsőörsre visszatérve a sportpálya mellett megtaláltuk a Forrás-hegyi geológiai tanösvény bejáratát.

A Forrás-hegyi geológiai lelőhelyet földtani  térképezés során Böckh János az egyik legnagyobb magyar geológus 1810-ben fedezte fel. Két évvel később megjelent művének köszönhetően a feltárás nemzetközi hírnévre tett szert.
Lépcsőn juthatunk le a Felsőörsi mészkőhöz, melyet sötétszürke tűzkőgumókat tartalmazó mészkő építi fel.
Ammonitesz-maradványokat sajnos nekem nem sikerült találnom a mészkőben.

A Felsőörsi Mészkőre települő vulkáni tevékenység következtében keletkező vulkáni hamuból keletkező szürke és zöldszínű tufa. A tufa mállékonysága miatt a szelvénynek ezt a szakaszát tető védi az időjárás viszontagságaitól.








A kutatócsoport sokat tett azért, hogy a felsőörsi szelvényben az anizuszi és ladin emelet határába beüssék az "aranyszöget" Ez a határ jól bizonyítható volt az itt található őslény-maradványok segítségivel. Ezt a határszöget végül is szomorúan mesélték, hogy olaszok kapták meg. Ennek a veszteségnek a jelentőségét még nem értem, de együtt érzek a kutatókkal.



További képek itt.

Zalaszántó - Tátika vár

Siófokon zuhogott az eső. Kaposvári barátaim lemondták a túrát, én mégis belevágtam. A nap végére egy kis napszúrás is összejött.

Nem rohanok ennyire előre. Előző héten szakosztályom Tátika vár túrájára nem mentem el a rossz idő miatt. Az interneten olvastam a következő túrázási lehetőségről:
Bemutató geotúra lesz a Keszthelyi-hegységben, nem csak leendő geotúra-vezetőknek! – Európai Geoparkok Hete keretén belül. Halomsírok és a Tátika vár felkeresése a túra célja.

Találkozási hely: Zalaszántó, r. katolikus templom (Fő u.)
GPS koordináta: 46.884778, 17.226723
Geotúra dátuma és időpontja: 2014. május 24. (szombat) 10:00 óra
Útvonal (főbb érintett látnivalók): Zalaszántó – vaskori halomsírok – Hideg-kút – Tátika – Alsó-Tátika – Zalaszántó
Geotúra hossza: 12 km
Geotúra várható időtartama: 5–6 óra
Geotúra nehézsége: könnyű-közepes
Geotúra jellege: térítésmentes
Előzetes jelentkezés: szükséges, módja: telefonon vagy e-mailen
Jelentkezési határidő: 2014. május 23. (péntek) 16:00 óra
Geotúra-vezető neve és elérhetőségei: Korbély Barnabás, a Bakony–Balaton Geopark Csoport vezetője, mobiltelefonszám:  , e-mail: korbely@geopark.hu (e-mailben történő jelentkezés esetén kérünk szépen mobilszámot is megadni!), weboldal: www.geopark.hu, Facebook oldal: http://www.facebook.com/Bakony.Balaton.Geopark
Szükséges felszerelés: időjárásnak megfelelő ruházat (pl. hosszú szárú nadrág és felsőruházat, mert helyenként csalán fordul elő), túracipő, ennivaló, személyenként legalább 1,5 liter folyadék 

Ezt a túrát nekem találták ki. Már sokat hallottam a Bakony Balaton Geoparkról.  Fontos feladatuknak tekintik a Balaton környék geológiai  képződmények kialakulásának az ismertetését egyszerű polgároknak mint én. A geológiai lelőhelyek mellett a környék történelmének és látnivalóinak bemutatását is célul tűzték ki maguknak.

Találkozó a zalaszántói templom mellett volt.

Zalaszántón római katolikus templom (védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján) mellett majdnem egy órás előadás kapcsán ismerhettük meg a Bakony Balaton Geopark történetét.

A túra első állomása a zalaszántói felújítás alatt álló tájház volt, melyet a mi kedvünkért kinyittatták, így meg tudtuk nézni. 

A geotúra alatt megmutatták mit rejtenek a bokrok.
Nem is gondolná az ember, hogy a környéken több mint 280 halomsír található a vaskorból.

A Tátika vár tetejéről, most már tudom, hogy a sorjában elhelyezkedő fás bokros részek halomsírokat takarnak. Ezeket is lombmentes időben lenne érdemes megnézni, mint a földvárakat.








A környéken található halomsírókról az alábbi tanulmányban olvashatunk bővebben:

Havasi Bálint, Busznyák János
A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei
Zalai Múzeum 2008, 17: 93-108

A tanulmány az alábbi linken szabadon letölthető az internetről.
http://epa.oszk.hu/01600/01613/00017/pdf/zm_17_2008_093-108.pdf

 Hidegkút melletti padokon szépen megebédeltünk, majd tovább folytatódott az oktatás. Ekkor már nagyon zsongott a sok tényanyagtól az agyam és vágyódtam a Tátika vár meghódítására.

A Tátika vár rövid története a Balcsi.net-en olvasható itt.
A vár körül szigorúan védett területek találhatók. Számunkra ez azt jelentette, hogy a természetet háborítatlannak kell hagyni, ami állandó kidőlt fa kerülgetéséhez vezetett.
Míg a Keszthelyi hegységben üledékes kőzet található, A Tátika várat vulkanikus eredetű bazalt kőzetre építették.

 



A sok és számomra száraz tényanyagok ismertetése mellett egy ötletem támadt, mi lenne, ha szakosztályom túravezetői közül esetleg egy, egy geotúra vezetői  továbbképzésen részt venne, és az itt megszerzett ismeretanyagot térítés mentesem a tagoknak túra keretén belül elmondanák. Én is szívesen jelentkeznék egy ilyen tanfolyamra.

A tanfolyam árát soknak tartom. Üzleti alapon való túrázást sem tartom igazán jó ötletnek. A világ azonban sokat változott. Sok olyan hely van ahova régebben szabadon bemehettem. Ma viszont már fizetni kell a megtekintéséért.

 Jó lenne a Keszthelyi hegységet ilyen alapossággal végigjárni, mint a  Tátika várat.


További képek itt.

 Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Gyökere a föld alatt koloncszerűen (gumósan) megvastagodott, erről kapta nevét. Virágai kellemes illatúak. Rokona, a réti legyezőfű gyógynövény.

Egyenes szára nem ágazik el,csak a csúcsú közelében, a virágzatnál. Levelei sokszorosan szárnyaltak-szeldeltek, keskeny-szálas, fűrészes szélű levélkékre tagoltak (leginkább a cickafark levelére hasonlít). Ezek nagyrészt tőállóak, de a száron is látható néhány kisebb levél. Virágai laza, legyező alakú bogernyőben nyílnak. Halványsárga színűek, a rózsafélékre nem jellemző módon hat szirom alkotja őket, illetve sok porzó szál. Ezek a porzók hosszabbak a szirmoknál, így kissé borzas „megjelenésű” lesz a növény tőlük. A még ki nem nyílt virágok bimbója jellegzetesen rózsaszín. Termése aszmagcsokor. Májustól egészen augusztusig rátalálhattunk kecses virágaira réteken, legelőkön, pusztákon.

A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.                             A pénzlevelű lizinka kúszó növekedésű, elheverő szárú évelő növény, 10-50 centiméter hosszú hajtásokkal. A levelek átellenesen állnak, egy síkba rendeződnek, többnyire kerekdedek szívesek, ritkán tojás alakúak, tompák, mirigyesen pontozottak, 1,5-2 centiméter szélesek. A virágok egyesével fejlődnek a középső levelek hónaljában. A párta 1,5-2 centiméter széles és napsárga színű, cimpái 8-18 milliméter hosszúak, belül sötétvörös mirigyekkel pontozottak. A csészecimpák szélei átfedik egymást.