Aszófő - téltemető

Téltemető (Eranthis hyemalis) a hunyorfélék (Helleboraceae) alcsaládjába tartozó faj.





Ezen a honlapon a téltemetőről a következő információ található:

Adatok:   Magyar név: téltemető (kikeletnyitó téltemető)   Latin név: Eranthis hyemalis   Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)   Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)   Szűkebb kategória, magyar: Hunyorfélék (család)   Szűkebb kategória, latin: Helleboraceae (familia)   Fokozottan védett: nem   Természetvédelmi érték: 5 000 Ft   Védetté nyilvánítás éve: 1982   Rendelet melléklete: 1. melléklet

A Hunyorfélák alcsaládja lenne a helyes! (ezen a honlapon ilyen elírás nem engedhető meg.)

 

 

 

 

 

Magyarországon az egyik legkorábban nyíló dísznövényként is ültetett vadvirág. A környező országok magashegységeiben jóval gyakoribb mint nálunk.

A boglárkafélék családjának legkorábban virágzó tagja. Eredeti élőhelyén magassága alig haladja meg az 5-10 centimétert, hazánkban a jóval kedvezőbb termőhelyi viszonyok miatt akár 20 centiméteresre is megnőhet. Levelei gallérszerűen ölelik körbe a 2-3 centiméter nagyságú sárga színű virágot. Érdekesség, hogy a virágot a sárga színű csészelevelek alkotják, a porzók mellett fejlődő sziromlevelek mézfejtővé alakulnak. (a mézfejtő, vagy más néven nektárium egy virágon belül, vagy kívül található mirigy amely nektárt választ ki a rovarok csalogatására). A természetben megtalálható állományai mind védettek, természetvédelmi értéke 5000 Ft.  (növényhatározó)

Erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides)

Már márciusban virágzó, bíborvörös levelű kutyatejféle.

A hazai erdőkben sokfelé előfordul, kedveli a gyertyános-tölgyes, bükkös erdőket. Elsősorban a szárat sűrűn borító bíborvörös – zöld árnyalatú leveleiről lehet megismerni. Virágai ernyőben nyílnak, március – április tájékán, a virágok színe sárga- zöld árnyalatú. Hasonlóan a többi kutyatejféléhez, tejnedve neki is mérgező, bőrrel érintkezve irritációt okozhat.

(növényhatározó)




Képek itt.

Somogyacsa - Pogány-domb

Somogyacsa mellett két földvár is található, az egyik a Pogány-dombon  a másik a Kócos-hegyen.

Sajnos az a túramozgalom, aminek a keretén bélül bejárjuk ezt a területet egyik földvárat sem keresi fel. Lombmentes időben tervezem a földvárak felkeresését. A földvárakról az alábbi könyvben olvastam részletes leírást:

Tabi Kilátó 2004-2005

Helytörténeti olvasókönyv

Elektronikus megjelenítés:

NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

Szerkesztette:

Bertalan Béla

A Tabi Kilátó szerzői:
BERTA GYULA helytörténész
BERTALAN BÉLA könyvtárigazgató, szerkesztő
BŐSZE GÁBOR ny. tanár, helytörténeti kutató
DR. GUZSIK TAMÁS építészettörténész, egyetemi docens †
HALÁSZ PÉTER az Országos Honismereti Szövetség elnöke
DR. MAGYAR KÁLMÁN régész, történész
NAGY ERNŐ tanár, helytörténeti kutató
PASKA GYÖRGY bor- és kultúrtörténeti szakíró
SCHMIDT JENŐ Tab polgármestere
SZÍJJ ZOLTÁNNÉ DUSZA JANKA ny. tanítónő

ISSN 0237-580X
Kiadja Tab város Polgármesteri Hivatala

Elektronikus kiadása a következő linken érhető el (az aktuális földvárak oldal):
http://www.tab-ph.hu/tabikilato/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2004_2005/pages/tk_2004_003_eroditmenyek.htm





A Ságvár-Nagyberény-Nyim vonalától délre, Törökkoppánytól pár kilométerre található Somogyacsa-Pogánydomb földvára. (8. ábra) A község nyugati szélétől nyugatra kb. 500 m-re vonul az észak-déli irányú, viszonylag keskeny Pogánydomb nevű gerinc. Ez a vár is két részre, két nagy, önálló területre oszlik. Mindkét részt sánc és árok veszi körbe. A gerinc folytatásától mindkettőt további elővédművek választják el. A délre eső várrészt kis „elővár" és két árok, míg az északra esőt egy igen mély árok és hosszú sánc tagolja. A délre eső fő-várrész belső területe viszonylag egyenletes, hossza 47 m és legnagyobb szélessége 23 m. Az északra eső fő-várrész egészen más jellegű. A gerincet két magasan fekvő rövid árok három részre osztja. Ezek hossza 15-20 m, míg szélességük 15 m, de az északi részen lévő harmadik szélessége csak 5 m. E három részre osztott főrész teljes hossza 65 m. A vár teljes területe 245x70 m és 1,48 ha. A belső területe 150x23 m és 0,27 ha alapterületű.

8. ÁBRA SOMOGYACSA - POGÁNYDOMB

Történeti forrásadatot nem ismerünk rá. Wosinsky Mór megkutatta a várat. Átvette Rómer Flóris rajzát, de ő öt részt különböztetett meg. A rövid ásatása során őskori cserepeket, korongolt, hullámvonaldíszes, vastag peremű cserepeket említett, amelyeket „népvándorlás kori"-nak tartott. Még említ egy római feliratos kő kis töredékét és több vasdarabot.
A hullámvonaldíszes kerámiák szerintünk korai középkoriak. Miklós Zsuzsa várkutató a XII-XIII. századi kisvárak között említi.
Jóval egyszerűbb Árpád-kori vártípus Somogyacsa község déli végétől keletre 700 m-re került elő. Ez egy észak-dél irányú keskeny hegygerincen található. A gerinc
közepe táján van egy mély bevágá-sú kocsiút. Ettől délre fokozatosan emelkedik a gerinc, majd 180 m után elérünk egy mély sáncárkot. Ebből emelkedik ki a hosszúkás alakú hegytető, amely már a vár területét jelenti. A régi intenzív földművelés megváltoztatta az eredeti peremet, letolta és a sáncárkot is enyhén feltöltötte. A plató eredeti szélét a nyugati oldal elmosódott pereme jelzi. Keleti szélét ma a függőleges szakadék adja. A várbelső déli végét nem lehet pontosan megállapítani. A déli sáncárok külső szélén magas sánc keretezi a hegygerincet, amelynek a túloldalán újabb mély sáncárok látszik.
Ez a vár tehát egyrészes és északi végén egy, míg a déli végén két árok van, s az utóbbiak között egy magas sánc található. A vár keleti belső oldalát a szántással elfaragták. Hossza eredetileg kb. 26 m, míg szélessége 18 m lehetett. Az északi árok mai szélessége 19 m, míg a déli árok szélessége 16 m. A tipikus egyrészes, kör, illetőleg ovális alakú Árpád-kori vár, amelynek forrásemlítése hiányzik.
Ehhez a típushoz tartozik a környéken a balatonszemesi ún. Temető, a nagycsepelyi Barátok asztala, a gamási Törökvár, a szóládi Régi temető, a karádi Kupavár és a fonyódi Várhegy földvára.

039:  Talán egy út.





042: Kilátó, amelyik nincs.


044: első mély árok



046: második mély árok



047: utólsó árok














 

További képek itt.

Balatonendréd - Siófok

Képek itt.