A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó sáfrány (Crocus) nemzetség kora tavasszal virágzó faja.Élőhelyei lösz- és homokpusztagyepek, homoki tölgyesek és akácosok.
4-12 cm magas, hagymagumós évelő növény. Tőálló levelei keskenyek, szálasak, kihegyezett csúcsúak, közepükön két fehér hosszanti csík fut végig. Ugyancsak tőálló virágai hosszúkás-harang lakúak. Lepelleveleinek színe a fehértől a halványliláig terjed. A három külső lepelcimpán 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík látható. Porzói sárgák. Bibéje narancssárga, vékony, bunkó alakú. Termése hengeres vagy orsó alakú, rövid csőrben végződő, háromrekeszű tok. (forrás)
A hidjai uradalmi kápolnát Bezerédj István második felesége Bezerédj Etelka építtette. A kúria és a temető között található neogót stílusú kápolnát 1861-ben szentelték fel.
Most nagyon romos állapotban találtuk meg.A tető néhol beomlott, az üvegek kitőrve, ajtaja felnyitva. Kerítéstől sajnos nem tudtunk közelebb menni.
Bezerédj- kúria
Hídja, Hídjapuszta
1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. A család leghíresebb tagja, Bezerédj István (1796-1856) nem csak a selyemhernyó tenyésztés révén válik híressé, hanem azzal is, hogy ő az országban az első önként adózó magyar nemes. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől . Érdemét az sem kisebbíti, hogy - mint Glósz József kimutatta-, ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett. Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg.
A ma is látható hídjai kápolnát a romos kúria közelében, Bezerédj István második felesége építteti 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó központ, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával. Ma ez nem mondható el róla. (forrás)
A ma is látható hídjai kápolnát a romos kúria közelében, Bezerédj István második felesége építteti 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó központ, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával. Ma ez nem mondható el róla. (forrás)
További képek itt.
