2017. november 25., szombat

Nagyberki Fehérvíz TT

 Somogyszentpál Varjaskéri várrom a víz fogságában a Török-Dombon.



Alább a google térképen látszik, hogy van ott valami.


Magyar Kálmán - Novák Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005 kiadvány is említi 




A vár területe téglalap alakú, kissé lekerekített sarkokkal. Belső területe lapos, közepén kisebb mélyedés van. ÉNy-i sarkában nagyobb bolygatás gödre mélyed , mellette a kidobott föld emelkedik. Köröskörül árok övezi, melynek külső oldalát lapos sánc kíséri. A ny-i oldalon az árok alig észrevehető, a sánc pedig a DNy-i sarka körül 20 méteres szakaszon megszűnik. A sánc magassága 1 m, az árok mélysége 1,5-2 m. A vár teljes területe 59x51 m 0,25 ha, belső területe 31x24 m 0,07 ha.








Vörös fogfű
Odontites vernus subsp. serotinus /Odontites rubra
Latin nevében is felfedezhető a fog szó (latinul a fog 'dent'). A fogfű fajok egyébként élősködők, de zöld levelükkel képesek a fotoszintézisre. Gazdanövényüktől vizet vagy tápanyagokat, ásványi sókat vesznek el.
Szára vékony, vöröses barna színű, már a tövétől dúsan elágazik. Néha heverő, de színe miatt még akkor sem könnyű észrevenni, ha nem elfekvő-szinte beleolvad a környezetébe. Levelei aprók, csak 1-2 cm nagyok, lándzsa alakúak, szélük fűrészes. A száron ülnek. A szárhoz hasonlóan barnás-vöröses színűek. A levelek között nyílnak a kicsi rózsaszín virágok, melyeknek szirma három karéjú. A szirmok tövénél sötétebb rózsaszín folt található. Az egész növény finoman szőrös. A felső, összeboruló szirmok alól kilógó porzók miatt hasonlítanak egy fogakkal teli szájra. Termése tok. Száraz rétek, kaszálók, füves lejtők virága. Július és szeptember között találkozhatunk vele.
(Forrás:Növényhatározó)





Közönséges bábakalácsCarlina vulgaris
Első ránézésre elszáradt növénynek tűnő virág, amely kaszálók, rétek viszonylag gyakori faja, a legeltetést és taposást is tűri. A bába szó régi jelentése tündér.
30-60 cm magas, egyszerű, vagy felső részén elágazó szárú kétéves vagy évelő növény. A szár végig leveles, barnás-bíboros árnyalatú lehet. Levelei egyszerűek, de a levéllemez tagolt. Alakjuk hosszúkás tojásdad vagy lándzsás. Fodrosak, a szélük fogas, tövisekben végződik, a szárra lefutóak. A fészkeket sárga, lilásbarna és sárgásbarna csöves virágok alkotják, melyeknek átmérője 1,5-3 cm. A virágok sátorban állnak a szár csúcsán. A fehér vagy szalmasárga, fényes fészekpikkelyek látványosabbak, ezek maradnak meg elvirágzás után is. A fészek is szúrós. Július-augusztusban virágzik. (Forrás: Növényhatározó)





További képek itt.