Ali-rét

További képek itt.

Téli túra

  INRI feliratú keresztnél megmutatták Patkó Bandi fáját a távolban.

Az “INRI” felirat annak a latin névnek a kezdőbetűi, amit Poncius Pilátus íratott Jézus feje fölé a keresztre (János 19,19). A latin volt a Római birodalom hivatalos nyelve.

A név így hangzott: “Iesus Nazarenvs Rex Ivdaeorvm.” A latinban az “I” betût használják a magyar “J” helyett, a “V” betû pedig az “U”-t jelenti, azaz a felirat átírva ez: Jesus Nazarenus Rex Judaeorum. Ez magyarul annyit tesz: "Názáreti Jézus, a zsidók királya."

 Kási-vár

További képek itt.

Ali-rét, Böre-vár

További képek itt.

Seprence (Stenactis annua (L.) NEES régebben Erigeron annuus)

a fészekvirágzatúak - Asteraceae (Compositae) családjába tartozó faj

Jellemzők:30-90 cm magas, egyéves növény. Az alsó levelek tojásdadok, hosszú nyelűek, dúrván és egyenlőtlenűl fűrészesek, a felsők lándzsásak, ép szélűek, ülők. A fészekvirágzatok bogernyőben állnak. A fészekpikkelyek spirálisan állnak. A csöves virágok sárgák, a nyelvesek kékesek, hosszabbak, mint a fészek. Termése bóbitás kaszat, a bóbita kétsoros.
(forrás)

Ali-rét - Böre-vár, Kási-vár

További képek itt.

Alirét - Mese a lavórról, melyből 5 év múlva már kettő kell!

(oknyomozó riport 😏)

2017. augusztus  negyedik hőhulláma csúcsán unokám pancsikolásáról a baloldali kép jelent meg a facebookon 11 óra 46 perckor. Én csak 7 óra körül vettem észre. Az emlékek nagyon beindultak és csak nyomultak-nyomultak. Először is a lavór nagyon ismerős volt. Az apukája is már ezt használta egy Mátrai nyaraláson "fürdőmedencének". De vajon mikor történt mindez? Csak arra emlékeztem, hogy kicsi kezében hozta a kék lavórt tele vízzel és feltette a terasz párkányára. Az én fiam bivaly erős, amiről legendák zengenek. Hamarosan megjelent a második lavórral. Vajon ez minek kell neki? Feltette a másik mellé és beleült a "medencébe" úgy hogy a lábát belelógatta a második lavórba. Huncutul és büszkén nézett rám és elkezdte a felfrissülést a nagy hőségben. Rohantam a fényképezőgépemért, hogy megörökítsem ezt a pillanatot. Ezt a régi képet viszonylag hamar megtaláltam, 1987-ben készült. A második képen fiam szőke feje látszik, amire én már nem is annyira emlékeztem, mert megszoktam a mostani barnát. A képet egy kommentben csatoltam és egy megjegyzést is írtam hozzá:


1987 Mátra (A lavór nagyon ismerős volt)  (19 óra 3 perc)
Mivel annak idején nagyon tetszett fiam kettős lavórtechnikája még hozzáfűztem:

1987 Mátra (A lavór nagyon ismerős volt) 5 év múlva már kettő kell.    (19 óra 6 perc)

A szmájli is ott volt, mert már a Mátrában is jót mulattam a kétlavóros medencén
Fiam ezen a képen 5 évvel idősebb mint a fia most. Sokáig nézegettem mennyire hasonlítanak. Vajon unokám mikor barnul meg?

Este vettem észre a következő bejegyzést, ekkor a vigyor megfagyott az orcámon 😨:

Szia Gizi eszt nem gondoltam volna, hogy ilyen gonosz vagy.  (19 óra 18 perc)

Máig sem értem, hogy az öreg lavór látványa valakiből hogyan tudott egy ilyen mondatot kihozni. Ez mindenképpen egy beteg lélekre vall, és az emlékeimbe csúnyán belerondított. Ha meggondolom a lavór életkora több mint 30 év. Amikor a pesti lakásomat a gyerekeknek odaadtam megkapták az összes belevalót. A lavórt meg kellett volna tartanom, hogy ne okozzon ilyen galibát? Az ember soha sem lehet elég okos.

Mivel a fiamról nem tudok 5 évvel fiatalabb képet készíteni, az a megoldás, hogy unokámról készítek egy kettős lavóros felvételt 5 év múlva. Kérlek fiam addig ne dobjátok ki azt a lavórt!

😏   😨   😏   😨   😏   😨   😏   😨   😏   😨   😏   😨   😏   😨   😏   😨   😏

Alirét zöldben

A közönséges bojtorján vagy nagy bojtorján (Arctium  lappa) 
az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj. 

Hibásan bogáncsnak is nevezik, de a bogáncs (Carduus) nemzetség fajainak minden része szúrós.

(forrás)

Parlagi madármályva
Lavatera thuringiaca

Réti füzény-
Lythrum salicaria
























További képek itt.

Balatonendréd - Ali-rét

Képek itt.

Lulla, Böre-vár

Lullára megérkezve a polgármester Kleiber Jenőné fogadott bennünket. Érdeklődésére elmondtuk, hogy túrázni jöttünk, és a Böre-várat szeretnénk megnézni. Le akart beszélni tervünkről, mert szerinte nagyon sárosak leszünk. Sárhoz szokott túrabakancsainkat nem tudta elrémiszteni az úttól. 

 

A több mint 170 lakosú Lulla községnek Jabapuszta és Kisecsen is a része. 

A helytörténeti gyűjtemény megnézése is a polgármester asszonynak volt köszönhető. A gyűjteményt a helybeli iskolában helyezték el, ahol a tanítás megszűnt, mert nagyon elöregedett a falu.

A hátsó tanítólakásban is sok érdekes dolgot nézhettünk meg.

A közel egy órai nézelődés után indultunk a "hegyekrbe". Domb aljában sok sár fogadott bennünket az előző napi eső folyt le a völgybe. Sikerült ügyesen kikerülni a pocsolyákat és az erdőbe beérve a pocsolyák is megszűntek. Út menti romos és ép házakat sajnos a turista térképem nem jelezte. Én szeretném a térképet építeni új információkkal ellátni, de nem tudom kinek is szóljak ez ügyben.

Távolban a Flórahegy látszik a kis geodéziai toronnyal és a nagy átjátszó toronnyal, mely szintén nincs a térképemen így a nevét sem tudom pontosan. 

A hegyre felérve nagyon kellemes emlékek törtek rám, mivel nyáron itt pontőrködtem egy szép napos időben, egy kellemes partner társaságában.

 A Flórahegy tetején mivel nincs fa, nagyon jó kilátás nyílik minden irányba. 

A kb 10 km-re lévő Balaton és Tihanyi félsziget is jól látszott szabad szemmel.

Ilyen távolságba egyszerű gépemmel már nem tudtam igazán jó képet készíteni. Az alábbi fotón fel lehet fedezni a Tihanyi Apátságot is.

 

A Böre-várról az irodalom címszó alatt felsorolt internetes helyeken sok információt találhatunk. Nekünk már csak a várat jelzetten úton kellett megkeresnünk. A várhoz vezető utat pöfeteg útra kereszteltem. Egyszer még ide visszatérek, mert nagyon szeretem a gombákat és én még ennyit nem láttam egyhelyen. Tettem azért, hogy a gombának legyen utánpótlása a jövőben.

A várat a déli oldalról egy nagyon keskeny gerinc úton lehetett megközelíteni.

Majd két mély árok/völgy következett. A fotókon nem igazán látszik a mélység és az, hogy milyen meredekek voltak az domboldalak.

Először a földvárat körül vevő sáncon mentünk végig, hogy lássuk, milyen nagy a kiterjedése a várnak. A képen az a kis emberke épp a sáncon megy. Így talán a várárok mélysége is jól érzékelhető.

A nagyobbik vár platóján egy 1934 feliratú mohás követ találtunk. A vár oldalfalai nagyon erodálódtak. A víz öblöket vájt a vár oldalfalába.

Az északi oldalon is ugyan az a védelmi domb volt látható, mint a délinél.

Ezen a képen a vár keleti oldala látható. Balra a vár oldalfala. Középen a várárok. Jobb oldalt a sánc.

 A várat nem a meredek északi turistaúton, hanem az északkeleti lankásabb oldalon hagytuk el.

A képeken talán nem olyan meggyőzően látszottak, hogy itt valamikor egy földvár volt, de mi bizton állítjuk, hogy a föld kupacok várra emlékeztető rendezettséget mutattak.

Leérve a fittebbek egy kis kitérőt tettek a Ságvár községhez tartozó Alirét vadászházhoz, ahol sok svájci kocsit láttunk, ami az úton látható vércseppeket is magyarázta. 

Régészeti leletek igazolták, hogy az Alirét ősidők óta lakott hely volt. A  talált leletek bizonyítják az itt lakók magas szintű keramikus művészetét. A feltárást követő terepbejárás során talált leletek a lullai helytörténeti gyűjteményt gazdagítják.

Nagyon csodás napsütötte időben kirándulhattunk. Ez lelkes barátaimnak köszönhető, mert én majdnem előző nap lebeszéltem őket erről a túráról, mert az időjósok sok rosszat mondtak.

Köszönöm, hogy velem tartottatok.

További képek itt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Irodalom:

Ságvár, Böre-vár

Ságvár község területén már a kőkorszakban települések voltak.A jégkorszak végén kb. 17 ezer évvel ezelőtt, az ún. gravetti kultúra idején, itt egy rénszarvas vadász csoport élt. A rénszarvas vadászatot a mainál jóval hűvösebb éghajlat tette lehetővé. Ebben az időszakban a terület árulkodó növényzete a lucfenyő volt. A mai Jaba-patak mentén egy jóval nagyobb, szélesebb vízfolyás találhatók a völgyben. Ezt a tábort a 30-as években tárták fel Laczkó Dezső és Gábori Miklós vezetésével. Ennek során megállapították, hogy az 50 x 50 m-es területen álló tábor Magyarország legrégibb (!) kunyhóinak maradványait foglalja magában. A telep korát 17.700 évre becsülik. Az ásatást tovább folytatva még érdekesebb felfedezést tettek: a tábor alatt 3,5m mélységben egy másik településre bukkantak. Ennek az alsó rétegnek a kora 18. 900 (!) évre becsülhető, és ugyan azokat a leleteket tárták fel itt is, mint a felső táborban (tűzhelyek, szerszámok, rénszarvas csontok, agancsok). A felső telepet az enyhébbre forduló időjárás szüntette meg, a lakók a rénszarvasokkal együtt északabbra vándoroltak.

Ságvár Böre-vár a geocaching.hu oldalon

Története:
Ez a Ságvár községtől nyugat-délnyugatra 5 km-re a Jaba-puszta felé vezető Jaba-völgy déli oldalán, a kocsiút felett emelkedik. Azon a hegyen, amely a Szent László hegy egyik, az észak felé kinyúló gerincét képezi. A keskeny,
helyenként alig pár méter széles, észak-dél irányú gerinc két oldala rendkívül meredek. Teteje enyhén lejt észak felé, amelynek a végén van a kétrészes vár. A várat a gerinc felől, azaz déli irányból két átvágás is védte. Az elsőárok 18 m széles és 5 m mély, míg a második árok 25 m szélesés 7 m mély. Az utóbbi közepén egy kisebb töltés, talán egy földcsuszamlás következménye.



E két átvágás után következik az első várrész platója, amelynek hossza 30 m és 5-11 m széles. Nyugati oldala magasabban fekszik és a déli végének a kivételével erősen bolygatott. A nyugati és a keleti oldal alatt, 10-11 m-es
szintkülönbséggel egy kb. 2 m mély árok húzódik. A nyugati oldal árka északon felkanyarodik az első vár alá és ott befejeződik. A keleti oldalárka azonban egyenes vonalban tovább halad a második várrész alatt. A második, a belső várrész platója, egy újabb átvágás után, de az előzőnél 9 m-rel lejjebb kezdődik és a hegygerinc elkanyarodó végét foglalja magában. E belső várrész platója erősen északi irányba lejt. A végén két 12-15 m szélesés 3-6 m széles átvágás zárja le, majd a meredek hegyoldal következik. A belső várrész keleti oldala alatt, 5-6 m-rel alacsonyabb szinten, a már
említett keleti árok folytatódik, és felkanyarodik a belső vár északi vége alá.



Még egy különleges és a védelemmel összefüggésbe hozható dolog figyelhető meg. A vár előtt a hozzávezető alig 1-2 m széles hegygerinc mindkét oldalán a gerinc irányára merőlegesen 8-10 m-re lenyúló 1-1,5 m mély szabályos bevágások vannak egymás mellett, 50 m hosszúságban és 2-3 m szélességben futnak ezek egymás után. Két hasonló bevágást találunk az első vár keleti oldalában is. Valószínűleg ezzel próbálták a vár megközelítését megnehezíteni. Teljes területe 150x57 m és 0,67 ha. A vár mérése és bejárása során egy középkori kerámia került elő.

Kiss Lajos Ságvár szócikkénél szerepel, hogy Ságvár helység nevét 1138 és 1329 között Sagu-ként említették. Utána a XV. században, így 1460-ban szerepelt Ságvár/Sagwar-ként. Lehetséges, hogy ekkortájt nevezték el Árpád-kori váráról?

Megközelítés:
Ságvárról a Piros kereszt turistajelzésen kb. 5 km gyalog. Ha elérjük vörös szinű erdei fa-keresztet akkor tovább a széles gerincúton NY-felé kb 500 m, majd itt a vadkerítés mellett É-ra fordulva már a vár D-i gerincén vagyunk. Ez könnyű megközelítési útvonal, végig földút. 2. Gyalog rövidebb de nehezebb útvonal Lulla - Jabapuszta irányából az Aliréti Vadászház felé vezető erdei aszfaltúton is be lehet menni de csak gyalog, mert ez magánút, gk.-val nem szabad rámenni! Ekkor a várhoz felvezető sárga rom jelzés bármelyik ágán felmászhatunk de a felső szakasza minkét ágon nagyon meredek, csak száraz időben járható!

Szerző: Hevesi Zoltán
http://www.fejermegye-varai.hu/sagvar_bore_var/



A 4. század végén leégett az erőd, a római birodalom a hunok, szlávok váltották fel. Pesty Frigyes szerint a hunok, más kutatók szerint honfoglaló őseink egyik törzsét Ság vezette, akik bevették magukat a romfalak közé, sőt megbízást kaptak a környező települések felügyeletére. Több okmányban ez időtől kezdve a hely Ság néven szerepel.
Ebben az időben épült a település határában lévő Böre-vár (földvár), amelynek szerepe a mai napig kérdéses. Valószínű, hogy a Fokot Koppánnyal összekötő hadiút egyik állomása lehetett.Pesty Frigyes 1864-ben a Böre-várat, mint Kupa vezér egykori lakhelyét említi. A másik középkori vár a Klastromhely, a Szent László pusztánál lévő erődített terület. A Szent László puszta őrizte meg az 1320 táján itt szereplő Szent László prépostság nevét, illetve emlékét. A Klastromtetőn létezhetett a Szent László tiszteletére szentelt prépostság a mellette, illetőleg alatta fekvő településsel. 
http://www.sagvar.hu/tortenelem.html 


http://jupiter.elte.hu/ujlapelokeszito/fooldal.html