Ozorai várkastély reneszánsz korszakot idéz

 A reneszánsz hangulatát idézi a Tolna megyei Ozora várkastélya, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369 – 1426), ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipo építtetett.

KASTÉLYTÖRTÉNET

A kiemelkedő gazdasági és katonai képességekkel rendelkező Filippo Scolari élete nagy részét Zsigmond magyar király (1368 – 1437) szolgálatának szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalmi posztokkal jutalmazta hűségét. Scolari királyi kincstartóként, a királyi sókamarák vezetőjeként tevékenykedett. Tagja volt Zsigmond király Sárkányos lovagrendjének. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen. Udvarában és kíséretében nőtt férfivá a törökverő, Hunyadi János. Filippo Scolari 1398-ban nőül vette az Ozorai család utolsó nőtagját, Borbálát. Élete végén hadi érdemeiért és hűségéért különös kegyben részesült: a magyar királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipo itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. Scolari 1418-ban ferences kolostort alapított Ozorán.

1426-ban, Filippo Scolari halálakor, özvegye, Borbála asszony lett a várkastély birtokosa. 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát báró Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. A Hédervári család egy évszázadig birtokolta. A vár első jelentős ostromára 1491-ben, a Mátyás király halála utáni időkben került sor. Először Habsburg Miksa foglalta el egy rövid időre. Ezt követően, 1510-ben kezdődött meg a reneszánsz átalakítás: bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakkereteket reneszánsz, faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. A XV. századi várkastélyból így lett reneszánsz rezidencia. A Hédervári család kihalása után, 1537-ben a vár új tulajdonosa Török Bálint lett. A következő újjáépítés az ő nevéhez fűződik. 1545-ben a budai pasa csapatai bevették a várat, amely rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.

A XVII. század elejétől Ozora az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott. A XVIII. század elején ők kezdték meg az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos várat, hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. A kívülről puritán épület belső tereit igényesen alakították ki, erről tanúskodnak a stukkódíszítések és a rokokó falfestés töredékek. A vár históriájában gyökeres változást hozott az újabb átépítés az 1800-as évek elején, amikor az U alakú várkastélyt magtárrá alakították.

Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadásztrófea is. Különlegesség a XVII. századi, rekonstruált várkonyha. A kápolnában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. (forrás)
Még több info:
Pipo vár Ozora.
Pipo-várkastély, Ozora
Ozorádó (Ozora - egy alternatív program a Balatonnál nyaralóknak)

 

 

 


 Belső udvar

















A földszinten a XVII. századi, rekonstruált várkonyhát néztük meg először.

 

 A konyha után az emeleti részbe látogattunk, ahol bemutatták a gyógynövények szárítását.






Majd Pipo hitvesének, Borbálának hálószobáját néztük meg.

 












A szobában található  egy fürdődézsa is. A vizet a patakokból hordták, de évente csak kb. 4-szer fürdött meg a vár úrnője. Fűtés csak a hölgyek szobájában volt, az ágy rövid, tudvalévő hogy félig ülve aludtak, a kor hiedelmei miatt - miszerint fekve megfulladnak reggelre.

Ezután az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterembe vezetett utunk.

Pipo tagja volt Zsigmond király Sárkányos lovagrendjének. Sárkányos lovagrend címere látható a jobboldali pajzson.




A következő terem a kápolna volt.








Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét.












 Reneszánsz kandallós trónterem

 Itt található Pipo rekonstruált páncélzata és az ismert képe.
A kiállítás legértékesebb darabja a kandalló, melyet a Gödöllői  Grassalkovich-kastélyból hoztak.






Pipo, a legendás hadvezéri képességekkel rendelkező férfiú egész életét a magyar király, Zsigmond védelmének szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal jutalmazta hűségét: előbb királyi kincstartóvá, később a királyi sókamarák vezetőjévé nevezte ki. Tagja volt az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, Zsigmond király híres sárkányos lovagrendjének. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen, udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő, Hunyadi János

A kiállítás barok részében látható ülőgarniturát és a Herendi porcelán terítéket Esterházy Antal adományozta a kiállítás részére













A falakon nem tapéta található, hanem festve van. A motívumoknak még az árnyéka is látható.

A kiállítás egyik érdekes darabja az utazószekrény, melyet két részre lehet szedni. Oldalt lévő fogantyúkkal tudták szállítani a szolgák.

A földszinten Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás látható:

 A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve..

1935 júniusában minden nap megtette a kántortanítói rokon, Hadfy Béla lakása és présháza-pincéje közötti utat. A pince hűvösében írta az ozorai verseket, valamint a Puszták népe egyes fejezetei is. 1936. Amikor 1944-ben bujkálnia kellett, akkor is Ozora ad neki menedéket .



 Illyés Gyula családja révén kötődik Ozorához és így Balaton környékéhez is: a temető néhány keresztjén családja nevével is találkozhatott. Ozorai Pipo vára alatt, az iskola előtt található Cinca patak hídját az Ő családja készítette.


 Ozora látomása Párizsban is emlékezetébe villan:
"A bolygón, mely lánggal égve
s szabott köréből ki-kitérve
rohant a hideg űrön át,
rajta van Ozora
várdombja, temploma."

 




 A pincében egy jegesmedve fogadott bennünket.

A várban 4 db. vendég szoba is kialakításra került. A szállóvendégek kulcsot kapnak a várhoz, a múzeum zárását követően úgy érezhetik, mintha a vár urai lennének a kihalt vár csak az övéké.

(jelenlegi ára: 7 000 Ft/nap)

 További képek itt.