BK2(1) Balatonfűzfő - Balatonkenese

Balatonfűzfő állomással szembeni parkban található:

A Millenniumi Emlékmű

A millennium tiszteletére felállított "FŰZ-FŐ" elnevezésű emlékmű átadására 2001. október 23-án került sor a Jókai utcai Millenniumi Emlékparkban.
Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása valóságossá teszi a helység elnevezésének eredetét, Fűzfőt, mely a Fűz patakra emelt híd főjénél kialakított vámszedő hely területét jeleníti meg.
A híd, történelmünk ezer évét átívelő szimbóluma, a fűzzel együtt jelenik meg, vele kereszt alakú kompozíciót alkotva. A fűz megjelenítése alkalmas arra, hogy sorsunkat expresszíven és egyben helyhez kötődően jelenítse meg. A bronzból készült fűz örök lombja állandóságot fejez ki a körülötte lévő lombhullató fák mellett. A megemelt burkolat egy olyan plasztika, mely érzékelteti a híd két partot összekötő szerepét. (forrás)

 Utunk következő állomása a Mámai templomrom. Itt kellett egy fotót is készíteni magunkról háttérben a templomromról. A templomrom a Jézus Szíve templom mögött található.

  

Mámai templomrom története (Balatonfűzfő)

A mámai templomrom története (Kapui Ferenc)

Máma falu feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. A település neve egy - az ezredforduló táján született - görög nyelvű alapítólevélben szerepel, amely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta. A falut a XI. századtól a XVIII. század elejéig a Veszprém-völgyi bazilissza, majd ciszterci apácák birtokolták. 1410-ben Szárberény egyházának filiája.

A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztult, a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt, kelet-nyugat tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. 1702-ben még kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek.

Thay Kálmán "Dunántúli hadjárat 1707-ben" című könyve alapján állíthatjuk, hogy falu a XVIII. század elején, Rákóczi szabadságharca idején pusztult el. A harcok elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: "A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szent László tiszteletére szentelt templom mellett létesült."

A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképek tanúsága szerint már rom, de még a nyugati oromfala állt. Ma már nem látható oldalfalait 1932-ben az új templom építésekor bontották le. A megmaradt rom feltárása és helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség vezetésével 1963-64-ben történt. Az egyik falfelületen a falfestés erősen megsérült részletei még látszanak. (forrás)

Utunk ezután a szántóföldek mellett haladt. Néha nagy teherautók elrobogtak mellettünk nagy porfelhőt hagyva maguk után. Egy kerszteződésben meglepett bennünket egyárnyékos padon, e mellé leűlve vidáman falatoztunk.

 A Soós-hegyi kilátóban nagyon erős szél volt, ami miatt hamar le kellett jönni, A panoráma ellenben csodálatos.

A tátorján védett növénye a Soós-hegynek, sajnos ottjártunkkor még nem virágzott.

 Balatonkenese legmagasabb pontján található a Soós Lajos emlékmű. A tetején tükör napkoronggal díszítve vörös homokkőből készült 'obeliszket' Somodari Károly készítette.

Soós Lajos (1856-1902) költő volt, verseiben sokszor megjelenik a Balaton, mert gyakran látogatta Kenesére költözött édesanyját.
A költő öngyilkos lett, kívánsága szerint Balatonkenesén temették el.








A magaspart oldalába vájt  barlangokat tatárliknak nevezik.
A helybeliek a tatárok majd a törökök elől menekülve találtak itt menedéket.
Később a szegények számára lakásul is szolgált.








Óvatosan letekintve a felső-pannóniai tihanyi rétegeket látjuk magunk alatt. A rétegsor sárga sárgásbarna homok, agyagrétegek váltakozásából áll, amelyek között szürke, szürkésbarna szerves festődésű mocsári rétegek települnek
A meredek part kialakulását a Balaton hullámverés által kifejtett tevékenysége idézte elő.
 

Túránk végén még volt időnk egy kocsmában elsörözgetni




Kötelező fotók:
 

 Mámai temlomrom

Soós Lajos emlékmű ????? és kilátó











További képek itt.