Felsőörs földtani kincsei, geotúra

    Az idén „Az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban” címet Felsőörs kapta meg, mert sokat tettek, hogy  hogy a Forrás-hegy Európa hírű feltárását bemutató geológiai tanösvény látogatható legyen és hogy tovább épüljön a Malom-völgyi tanösvény.  

    Ennek keretében a felsőörsi Civil Házban Dr. Budai Tamás és Dr. Vörös Attila tartott előadást Felsőörs földtani kincseiről.
    Ismeretterjesztő előadást terepbejárás követte, ahol a Szent Kereszt-hegyen található, látványos Miske-sziklához is ellátogattunk és érintettük a Malom-völgyi tanösvényt is. A túra végén megismerhettük a felsőörsi Forrás-hegy érdekességét is.

    Felsőörs K-i részét felső-perm és és alsó-triász képződmények alkotják, míg a Ny-i azoknál fiatalabb középső- és felső-triász rétegekből épül fel. A két területet egy közel  É-D-i csapású szerkezeti zóna választ el egymástól.






A katolikus templom arra a gerincre épült, amely  az alsó-triász rétegsor középső mintegy 20-30 méter vastag szakaszát alkotó Hidegkúti Dolomitból áll.

Dr. Budai Tamás a műemlék templom tövében
látható Hidegkúti Dolomit megdőlt rétegeit mutatja a hallgatóságnak.

Következő állomásunk a Malom-völgy K-i szélén levő Szent-Kereszt-hegy volt. A vörös homokkőből faragott feszület tövében a csoport egyek része megpihent, mert a Miske-sziklához nem fértünk be egyszerre. A kereszt előtt álló fiatal polgármester szóval tartott, míg várakoztunk.

Ezen a képen a Miske-szikláknál a két előadó látható:  Dr. Vörös Attila akadémikus és Dr. Budai Tamás térképező geológus, akik a ma élő tudósok közül a legtöbbet tették Felsőörs és környékének geológiai értékeinek feltárása, tudományos feldolgozása és népszerűsítse terén.

A feszülettől mintegy 30 méterre meredek sziklaborda emelkedik a Malom-völgy fölé, amelyet az Iszkahegyi Mészkő közel függőleges szerkezeti mozgások hatására élükre állított rétegei alkotnak. A sötétszürke , kalapálással bitumenszagot árasztó kőzetet örülök, hogy nekem is volt szerencsém megismerni.

Utunkat a Malom-völgyi tanösvény érintésével folytattuk, majd Felsőörsre visszatérve a sportpálya mellett megtaláltuk a Forrás-hegyi geológiai tanösvény bejáratát.

A Forrás-hegyi geológiai lelőhelyet földtani  térképezés során Böckh János az egyik legnagyobb magyar geológus 1810-ben fedezte fel. Két évvel később megjelent művének köszönhetően a feltárás nemzetközi hírnévre tett szert.
Lépcsőn juthatunk le a Felsőörsi mészkőhöz, melyet sötétszürke tűzkőgumókat tartalmazó mészkő építi fel.
Ammonitesz-maradványokat sajnos nekem nem sikerült találnom a mészkőben.

A Felsőörsi Mészkőre települő vulkáni tevékenység következtében keletkező vulkáni hamuból keletkező szürke és zöldszínű tufa. A tufa mállékonysága miatt a szelvénynek ezt a szakaszát tető védi az időjárás viszontagságaitól.








A kutatócsoport sokat tett azért, hogy a felsőörsi szelvényben az anizuszi és ladin emelet határába beüssék az "aranyszöget" Ez a határ jól bizonyítható volt az itt található őslény-maradványok segítségivel. Ezt a határszöget végül is szomorúan mesélték, hogy olaszok kapták meg. Ennek a veszteségnek a jelentőségét még nem értem, de együtt érzek a kutatókkal.



További képek itt.