Ausztria - Ötschergräben

Képek itt.

BK5(2) Aszófő - Tihany

 Magas kígyószisz (Echium italicum)
Érdeslevelűek (Boraginaceae) családba tartozó faj.

Pártája fehér vagy halványlila. A virágzat alsó részén az oldalágak elágazók. Gyakran túlnövi az egy méteres magasságot. Száraz gyepekben él. Júniustól szeptemberig virágzik.

Terjőkekigyószisz
(forrás: http://gyogynovenykodex.hu/Gyogynoveny/TERJoKEKiGYoSZISZ/97) Érdeslevelűek családjába tartozó, kétéves növény. Gyökerei belül pirosak. Egyenes egyszerű, szúrós, szára, serteszőrökkel borított. Hosszú, keskeny ép szélű tőlevelei tőlevélrózsában állnak, az alsó szárlevelei nyelesek a felsők ülők. Júniustól augusztusig nyíló kék harang alakú, hosszúbibés virágai a szár végén fűzérben állnak.

Eurázsiában őshonos faj, hazánkban kőtörmelékes talajokon, parlagokon, kaszálókon, réteken, legelőkön, utak mentén elterjedt szúrós, vadon élő kétéves növény.


Hasznosítása
Antibakteriális hatása kísérletileg is igazolódott. Gyógyteája értisztító, vérnyomás szabályozó, bélrenyheség és, tejszaporító hatású. Fiatal hajtásait salátaként fogyasztjuk. Májkárosító hatású pirrolizidin alkaloid tartalma miatt, csak a vizes kivonatát használjuk házilag.
 
Hatóanyaga
Allantoin, alkaloidok, (likopszamin, helioszupin, aszperumin)baktérium ölő anyagok, cseranyag, glikozida, keserűanyag  pirrolizidin.

Gyűjtése
Virágzás kezdetén a föld feletti hajtásának a felső 40 cm hosszú részét, júniustól augusztusig gyűjtjük. Aprítva szárítjuk árnyékos, szellős helyen. Beszáradási arány 5:1. Hazánkban is mindhárom kígyósziszfaj terem a magas kígyószisz védett (Echium italicum L.) fehér, halványlilás virágú. A piroskígyószisz (Echium russicum Gmel.,syn.E.rubrum Jacq.) virága sötétpiros.

Bunkós hagyma
 (Allium sphaerocephalon)
Nyílt, száraz gyepek védett, évelő hagymaféléje. Nevét a szár végén található bunkószerűen fejecskébe tömörülő virágzatáról kapta.
Egész Európában, illetve Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos faj. Virágzatán kívül különleges ismertetőjele az is, hogy hosszú, szálas levelei majdnem henger formára göngyölődnek össze. Valamint az, hogy a bordó-lila árnyalatú virágok között nincsenek sarjhagymák, és a porzók a lepellevek közül kilógnak. Nagy méretű virágzata miatt a kertészetekben is találkozhatunk nemesített változataival. Itt gyakran Allium descendens néven árulják. Létezik még több természetes alfaja is, ezek élőhelyükben illetve kisebb morfológiai tulajdonságokban térnek el az alapfajtól.
forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/bunkos-hagyma.html

 Mezei csormolya (Melampyrum arvense)

A Melampyrum nemzetség tagjai a tátogatók közé tartoznak, a családon belül a felső ajak visszahajló széle alapján ismerhető fel. A csormolyák élősködők. 

A Kéküstökű csormolyához igen hasonló faj, de színes, feltűnő murvalevelei nem kékek vagy lilák hanem bíbor rózsaszínűek. Vékony, felálló szárár dúsan borítják a szálas-lándzsás, ép szélű, ölő levelek, melyek kettesével, keresztben átellenesen helyezkednek el a száron. A szárcsúcs felső harmadában-negyedében láthatók a már említett színes, hegyes csúcsú, fűrészes szélű murvalevelek, melyek első pillantásra a virágzat részének tűnnek. A virágzatot valójában a sárga színű, fürtben nyíló, zigomorf virágok alkotják. Május ás június hónapokban virágzik nyílt, napos réteken, gyepeken. 

forrás: http://novenyhatarozo.info/noveny/mezei-csormolya.html


 
Kötelező képek:

 Apáti templomrom














Gejzír-mező

Akastó-domb (Gejzirit sziklák)














További képek itt.

 




.

Somogyvár

Képek itt.

BK5(1) Balatonfüred - Aszófő (Tihany)

 Magyar zsálya (Salvia aethiopis) Ajakosok (Lamiaceae) caladjába tartozó faj

Fehérvirágú zsályáink egyike.

Hasonló faj: 
Osztrák zsálya (Salvia austriaca) A magyar zsálya szőrzete gyapjas (=kuszán egymásba fonódó szálak), az osztráké bozontos (mint a borosta).

forrás: http://novenyalbum.hu/taxon.php?t=faj&id=12&h=1

 Az egyik legfontosabb, amit a zsályáról tudnunk kell, hogy többféle típusa is ismert. Az ún. orvosi zsálya (Salvia officinalis) Dél-Európában vadon termő, jellegzetes illatú, kesernyésen aromás ízű gyógynövény. A növényt már az ókori görögök és rómaiak is ismerték és használták – kezdetben csupán tartósításra – azonban gyógyhatásai is hamar ismertté váltak, melyre latin neve is utal. Salvia magyarul annyit tesz: 'gyógyítani'. Mivel segíti az emésztést, fűszerként különböző zsíros ételeket ízesíthetünk vele.
A zsálya fő hatóanyagai a növény illóolajában találhatók, melynek fő komponense a mérgező tujon (30–50%), cineol, borneol, továbbá tartalmaz cserzőanyagot, tritepéneket, keserű anyagot, ösztrogén anyagokat, valamint a nikotinsav amidját is. Fontos tudnunk, hogy lehetséges mérgező hatása miatt az orvosi zsálya illóolaja nem használható gyógyításra. Ilyen célokra sokkal alkalmasabb a muskotályzsálya (Salvia sclarea), amely tartalmazza az orvosi zsálya minden jótékony tulajdonságát, ám nem mérgező.
Megfelelő módon alkalmazva a zsálya rendkívül hasznos gyógynövény. Forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmánál fogva mandula- és torokgyulladás, köhögés, rekedtség ellen használható, öblögetőként pedig szájüreggyulladás, illetve gennygócos fogak kezelésére alkalmas. (A mérgező tujon kb. öt perc főzéssel elillan.) Éhgyomorra fogyasztva a meleg zsályatea csökkenti a vércukorszintet, keserű íze miatt pedig kitűnő étvágyjavító. Csökkenti a gyulladást, izzadást, Összehúzó és antibiotikus hatása is van. Az egyik legjobb vértisztító gyógynövény, különösen ekcéma, köszvény és nehezen gyógyuló sebeknél. Aranyeres bántalmaknál ülőfürdők készítésére javasolt, külsőleg pedig sebek gyógyítására és nedvező ekcémára alkalmas. Ellazítja az emésztőszervek izomzatát, így elősegítve a könnyebb emésztést és nyugtatja a bélgáz vagy gyomorfájás miatt háborgó emésztőrendszert. Jótékonyan hat a pikkelysömör okozta gyulladásoknál és más egyéb bőrbetegségeknél. Az égési seb gyorsabban gyógyul és csökken a viszkető, égető érzés is általa. Fiatalosan tartja a bőrt, szabályozza a faggyúkiválasztást ezáltal csökkentve a pattanásosodást. Ha a fejbőrbe masszírozzuk, elmúlhat a korpásódás és csökken a hajhullás.
forrás: http://nepgyogyaszat.com/nepgyogyaszat-gyogyirei/zsalya.html





Képek itt.

Rádpuszta - Irmapuszta

XIII. századi románkori templom Rádpusztán

 Nagyon jó leírás olvasható Kapui Ferenc tollából a Balatoni romok blogjában. Érdemes felkeresni ezt az oldalt.
Forrás: http://balatoniromok.blogspot.hu/2012/03/latrany-radpusztai-templomrom.html

 Sikerült a sekrestyébe is bejutnom, mert rosszul zárták be. Sajnos nem vettem észre, hogy a sötétben az ablakról nem sikerült tökéletes képet készítenem. Az alakon beszűrődő kép nagyon érdekes hangulatot árasztott.
















További képek itt.

Kis-Balaton - Vörs

Képek itt.

Kis-Balaton: Diás-sziget

Képek itt.