Pécs, Zsolnay Negyed

Sok kedves emlék fűz Pécshez, ezért szeretek visszajárni újra és újra. Nagy lelkesedéssel csatlakoztam a Zsolnay Negyed TTSE túrájához. Ők busszal érkeztek én meg kocsival. A parkolás nagyon kikészített, de a társaságban hamar feloldódtam.
A Busz Pályaudvarról gyalog közelítettük meg a Zsolnai Negyedet. 


Az első épület amit megpillantottam a jégverem volt a Ginko téren. Az iszlám építészetet megidéző egzotikus torony 1892 és 1893 között épült a Zacherl-gyár megrendelésére. A minaret-formát idéző díszítmény másodpéldánya a néhány négyzetméternyi alapterületű jégverem fölé került.



A közeli Információs Központban a kombinált Zsolnay jegyet vettük meg 1990 Ft-ért a nyugdíjasoknak szólót.

 Elsőre a Gyugyi gyűjteményt néztük meg.

2009 augusztusában vált biztossá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő Dr. Gyugyi László több, mint 600 egyedi darabokat tartalmazó magángyűjteménye visszakerül egykori szülőhelyére, Pécsre. A gyűjtemény méltó helyét az erre a célra átalakított, szecessziós Sikorski-villában találták meg












Az alábbi képeken néhány darabja látható a gyüjteménynek.


Az úgynevezett "Alhambra" váza  Sikorski Tádé terve után készült. Alhambrának azt az eredeti mór agyagedényt nevezik, amelyet az Alhambra palotának egyik pincéjében találták meg a 16. században.

Óriás csutora,
Szüreti és esküvői jelenettel,
1883,
Klein Armin

Padlóváza,
áttört nyakrésszel, talprészén reliefszerű virág-motívumokkal,
1889

Formaterv: Sikorski Tádé
Dekorterv: Zsolnay Júlia

A következő a Zsolnay Család- és Gyártörténeti kiállítás volt, melyet megnéztünk.

 Nagyon tetszett ez az interaktív családfa, melyet Katica fedezett fel.

A Rózsaszín Zsolnay kiállításnál lefüleltek, mert fényképeztem. Egy fényképezős jegyet is kellett volna venni. Eddig ez fel sem tünt.

Közel négy évtizede, hogy egy családi örökségből hozzá kerülő boroskancsó felébresztette Winkler Barnabás Ybl-díjas építész „rózsaszínek” iránti szeretetét és elindította gyűjtőszenvedélyét, melynek eredménye a Rózsaszín Zsolnay Kiállítás több mint ezer darabot meghaladó együttese. A Zsolnay manufaktúra első évtizedeiben készült használati tárgyainak kalandos gyűjtéséről, a manufaktúra kezdeti éveinek történetéről és magukról a tárgyakról a gyűjtő az általa kiadott Kezdetben volt a rózsaszín… című könyvében mesél.

A Rózsaszín Zsolnay Kiállítás azokat a mindennapi használati tárgyakat – kávés- és teáskannákat, szappantartókat, bögréket, kuglófsütőket, süteményes- és tortatálakat, zsírosbödönöket és boroskancsókat – mutatja be, melyek Zsolnay Vilmos pink-kísérleteinek nyomán születtek. A legtöbb használati tárgy ekkoriban különös, megnyerő, de mégis egyedi színt kapott, így a pécsi Zsolnay-gyár mindennapi használatra szánt tárgyai rózsaszínben pompázva kerültek ki a kereskedések polcaira.
A gyűjtemény darabjai tömegtermelésben készültek, mégis minden darab egyedi, mindegyiknek saját története van. A manufaktúra fejlődésével a kezdeti, teljesen sima formák színük megtartása mellett egyre díszesebbé váltak. A kuglófsütők, vizeskancsók, zsírosbödönök a századforduló környéki élet egy szeletéről mesélnek.

A „rózsaszínek” az évek során fürdőszobák, konyhák, ebédlők és dolgozószobák kedvelt tárgyaivá váltak, hazánkban és a szomszédos országokban, falusi és városi háztartásokban, éttermekben és fogadókban, egyaránt. A pink-mázzal égetett edények kiállták az évszázad megpróbáltatásait, így a legrégebbi rózsaszínekből is igen sok látható ma is. (forrás)

A Látványmanufaktúráról nem készültek képek. Két hölgy meglehetősen unalmasan dolgozott. Ezenkívül egy ajándékot is kellett vennem.

A legszebb a helyreállított  ZSOLNAY MAUZÓLEUM volt.

A mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ott, ahol egykoron a városi vesztőhely állt. A helyszín azonban nem árnyékos múltja okán vált fontossá a család életében.
A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a
lent elterülő gyárat.



Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben kezdtek neki az építkezésnek és a környezet kialakításának. A pécsi Panthenon felépítésében a gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek. „Az épület, kőműves, ács, asztalos, lakatos stb. munkálatot a család magával a gyár alkalmazottaival a maga anyagából végezteti s a kápolnán dolgozó munkások többnyire ma is azok, kik még az öregurat híven és szeretettel szolgálták.” – számol be az eseményről az 1901-es Pécsi Napló.
Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiúk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték örök nyugalomra.







A neoromán épület egy sírkápolnát és alatta egy sírkamrát foglal magában díszes eozin szarkofággal, 32 koporsó-fülkével. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A kerek ablakok üvegei eredetileg a Roth-műhelyben készültek. A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának műve. A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll, minden oldalán figurális jelenettel díszítve. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos, a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak. Mondják, hogy a téli napfordulókor, amikor a Nap a zeniten áll, a beeső fény feltárja az eozin titkát. Csak résen kell lenni, és talán mi magunk is a titok tudói lehetünk…
A történelem viharai során az épület és környezete jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták. A mauzóleum teljes felújítása – a korábban megújult tetőszerkezetet leszámítva – az Európa Kulturális Fővárosa program részeként történt meg az egykori tervek és fotók alapján. (forrás)

A Pécsi Galériában Tolvaly Ernő kiállítását néztük meg. Nekem nagyon modern volt.

Itt láttam Jerikó rózsája nevű növényt, mely száraz állapotban összecsukódik.

de ha vizet kap kinyílik és kizöldül.











Egy hídon tudunk átjutni az egyetemi negyedbe. A hídon már csak ketten mentünk át.

Búcsúzóul az ÁRKÁD bevásárló központ Hópalotáját néztük meg.

További képek itt.